Szabad föld, szabad munka, szabad emberek: A Republikánus Párt ideológiája a polgárháború előtt, új bevezető esszével (átdolgozott)

Olvasói vélemények

Eric Foner „Szabad föld, szabad munka, szabad emberek” című könyve mélyrehatóan elemzi a Republikánus Párt ideológiáját a polgárháborút megelőző években, kiemelve a munka, a rabszolgaság és a politikai ideológia közötti összetett kapcsolatot Amerikában. Árnyalt képet ad arról, hogy ezek a tényezők hogyan játszottak össze, alakítva a kor társadalmi meggyőződéseit és politikai cselekedeteit.

A könyvet dicsérik tudományos mélységéért és alapos kutatásáért, amely értékes betekintést nyújt a 19. század politikai tájképébe. Az olvasók nagyra értékelik Foner azon képességét, hogy képes izgalmat közvetíteni a történelmi eseményekről, valamint a Republikánus Párt ideológiájának átfogó elemzését, beleértve a munkássággal és a faji kérdésekkel kapcsolatos különböző nézőpontokat is. Sok recenzens tanulságosnak találta Foner értelmezéseit, különösen a polgárháborút tápláló ideológiai konfliktusokkal kapcsolatban.

Néhány olvasó sűrűnek és kihívást jelentőnek találta a könyvet, egyes részek hosszadalmasak és kevésbé lebilincselőek voltak. A kritikák között szerepelt, hogy az írás nem mindig volt élvezetes, és néhányan úgy érezték, hogy a könyv nem foglalkozik alaposan a polgárháború konkrét okaival, ehelyett inkább a Republikánus Párt eredetére összpontosít. Emellett néhány kritika megjegyezte, hogy a könyv vége felé zavaros az összefoglaló.

(25 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Free Soil, Free Labor, Free Men: The Ideology of the Republican Party Before the Civil War with a New Introductory Essay (Revised)

Könyv tartalma:

Huszonöt évvel ezelőtti megjelenése óta a Szabad föld, szabad munka, szabad emberek klasszikusnak számít, és nélkülözhetetlen hozzájárulás az amerikai polgárháború okainak megértéséhez. A politikai ideológiát a modern amerikai történészek fő témájává tevő kulcsfontosságú mű, amely a korai republikánus párt eszméinek egyetlen teljes körű értékelése maradt. Eric Foner most új bevezetővel kiegészítve a kortárs tudományosság kontextusába helyezi érveit, és a szabad munka fogalmát az elmúlt huszonöt év olyan témákról szóló írásainak fényében értékeli újra, mint a munka, a nemek, a gazdasági változások és a politikai gondolkodás.

Foner tanulmánya a polgárháború okainak jelentős újraértékelése, amely az északiak rabszolgaság-ellenességén és az Unió megőrzésére helyezett hangsúlyán túlmutatva igyekszik meghatározni, hogy milyen szélesebb körű okok alapján voltak hajlandóak 1861-ben háborút indítani Dél ellen. Azokat a társadalmi koncepciókat keresi, amelyeket Észak életmódja szempontjából létfontosságúnak fogadott el, és ezeket a koncepciókat a háború kitörése előtti évtizedben a növekvő republikánus párt ideológiájában találta a legvilágosabban kifejezve. A párt megalakulásában vezető frakciók (északi whigek, korábbi demokraták és politikai abolicionisták) hozzáállásának alapos elemzésével Foner képes megmutatni, hogy mindegyikük mivel járult hozzá a republikánus ideológiához. Azt is bemutatja, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos északi elképzelések - különösen az ember joga ahhoz, hogy ott és úgy dolgozzon, ahol és ahogy akar, és hogy saját nevén halmozzon fel tulajdont -, valamint az amerikai társadalom céljai hogyan voltak implicit részei ennek az ideológiának. Ez volt az az ideológia, amely közvetlenül a polgárháborút megelőző időszakban áthatotta Északot, Abraham Lincoln megválasztásához vezetett, és szinte azonnal magához a polgárháborúhoz vezetett. A rabszolgaság kiterjesztése körüli vita középpontjában - állítja - az a kérdés áll, hogy az északi vagy a déli társadalomforma fog-e gyökeret verni Nyugaton, amelynek fejlődése meghatározza a nemzet sorsát.

Új, bevezető esszéjében Foner egy jelentősen megváltozott nézőpontot mutat be a témáról. Valójában csak a vállalkozók és a földművesek voltak "szabad emberek" abban az értelemben, ahogyan azt a korszak ideológiája használta. Valójában a polgárháború kitörésének idejére az északi munkások fele bérmunkás volt, nem pedig független munkás. És ez nem számolt a nőkkel és a feketékkel, akiknek kevés szabadságuk volt abban, hogy megválasszák, milyen munkát végezzenek. A továbbiakban bemutatja, hogy még a polgárháború után is a "szabad föld, szabad munka, szabad ember" garanciái nem igazán vonatkoztak a legtöbb amerikaira, és különösen nem a feketékre.

Az értékek és az érdekek mélyen sikeres összeolvadásának bemutatása a republikánus ideológián belül a polgárháború előtt, a Szabad föld, szabad munka, szabad emberek a modern amerikai történetírás klasszikusa marad. Ékesszólóan és nagy hatásúan mutatja be, hogyan biztosította ez az ideológia azt az erkölcsi konszenzust, amely lehetővé tette Észak számára, hogy a történelemben először, egy egész társadalmat mozgósítson a modern háborúban.