Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv áttekintést nyújt a szellemi tulajdon (IP) stratégiáiról és fogalmairól, és a szellemi tulajdont a szervezetek számára előnyös, rugalmas eszközosztályként mutatja be. Míg sok olvasó éleslátónak és hozzáférhetőnek találja, egyesek kritizálják, hogy a szellemi tulajdonjog összetettebb területein hiányzik belőle a mélység és a gyakorlati alkalmazás.
Előnyök:Sok recenzens értékeli a könyvet a világos magyarázatok, a tömör szerkezet és a könnyű olvashatóság miatt. Értékes forrásként szolgál a kezdők és a szellemitulajdon-védelmi stratégiák megértését kereső vállalatvezetők számára. A könyv új szemléletet kínál a szellemitulajdon-jog pozitív eszközként való kezeléséhez, nem pedig kizárólag a pereskedés eszközeként.
Hátrányok:A kritikusok rámutatnak, hogy a könyvből hiányzik a mélység és a megvalósítható tartalom, mivel gyakran magas szintű fogalmakat mutat be részletes gyakorlati útmutatás nélkül. Egyes olvasók úgy érzik, hogy a könyv túlságosan leegyszerűsíti az összetett témákat, vagy nem határozza meg megfelelően a szellemi tulajdon különböző típusait. Emellett aggályok merülnek fel a félrevezető kijelentésekkel és a szakterületen már jártasak számára a relevancia hiányával kapcsolatban.
(17 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Intellectual Property Strategy
Könyv tartalma:
Hogyan segíthet egy szervezetnek a szellemi tulajdon rugalmas és kreatív megközelítése a piaci részesedés növelésétől az iparág bővítéséig terjedő célok elérésében.
A legtöbb vezető a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdéseket a jogi osztályra bízza, és nincs tudatában annak, hogy a szervezet szellemi tulajdona számos vezetői cél elérésében segíthet, az új piacokra való belépéstől kezdve a meglévő termékek fejlesztésén át az új bevételi források létrehozásáig. Ebben a könyvben John Palfrey, a szellemi tulajdon szakértője és a Harvard jogi karának professzora rövid tájékoztatót nyújt a szellemi tulajdonra vonatkozó stratégiáról a vállalati vezetők és a nonprofit igazgatók számára. Palfrey olyan stratégiák mellett érvel, amelyek túlmutatnak a hagyományos, erősen korlátozó "kard és pajzs" megközelítésen, azt sugallva, hogy a rugalmasság és a kreativitás elengedhetetlen a hosszú távú nyereséges szellemi tulajdonstratégiához - különösen a médiával kapcsolatos változó hozzáállás korában.
A szellemi tulajdon - írja Palfrey - kulcsfontosságú stratégiai eszközosztálynak tekintendő. Szinte minden szervezet rendelkezik valamilyen értékű szellemi tulajdon portfólióval, ezért szükség van szellemi tulajdon stratégiára. A márka például a szellemi tulajdon fontos formája, akárcsak a szervezet által kezelt és előállított bármely információ. Palfrey azonosítja a szellemi tulajdon alapvető területeit - szabadalom, szerzői jog, védjegy és üzleti titok -, és négy alapvető lépésen alapuló stratégiai megközelítéseket ír le mindegyikre vonatkozóan különböző szervezeti kontextusokban.
A leginnovatívabb szervezetek a helyzettől függően többféle szellemi tulajdonjogi megközelítést alkalmaznak, és kemény, kontextus-specifikus kérdéseket tesznek fel. Ezáltal rövid és hosszú távú előnyöket érnek el, miközben sikeresen helytállnak a globális információs gazdaságban.
