Olvasói vélemények
Összegzés:Edith Hall könyve az öngyilkosság mélyreható feltárását kínálja a görög tragédia szemszögéből, családja tragikus élményeit tudományos meglátásokkal ötvözve. Miközben erőteljes, személyes és filozofikus elbeszélést nyújt, kérdéseket is felvet a bemutatott értelmezésekkel kapcsolatban.
Előnyök:A könyvet briliánsnak, meghatónak és együttérzőnek jellemzik, amely éleslátó párhuzamokat von az ókori tragédiák és a modern tapasztalatok között. Hall szakértelme mélyebbé teszi az elemzést, és a személyes gyászról szóló reflexiói erősen visszhangoznak. Sok olvasó értékeli a mentális egészségügyi témák intim és sebezhető feltárását a tudományos szemlélet mellett.
Hátrányok:Néhány olvasó úgy érezte, hogy Hall értelmezései véglegesnek tűnhetnek, annak ellenére, hogy szubjektívek. Kritika érte a családtörténeti értelmezéseinek hitelességét, és bizonyos részeket potenciálisan kényelmetlen vagy túl intimnek találtak. Összességében, bár sokan dicsérték az elbeszélés melegségét és erejét, ugyanakkor elismerték a tudományos állítások összetettségét és a nézeteltérések lehetőségét.
(4 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Facing Down the Furies: Suicide, the Ancient Greeks, and Me
Könyv tartalma:
Egy díjnyertes klasszicista a görög tragédiákból meríti a bölcsességet, hogy megértse az öngyilkosság okozta károkat, és segítsen azoknak, akik maguk is az öngyilkosságot fontolgatják.
Szophoklész Oidipusz, a zsarnok című tragédiájában hírnök érkezik, aki jelenti, hogy Jókaszté, Théba királynője öngyilkos lett. Hogy felkészítse a hallgatókat erre a szörnyű hírre, bejelenti: "Azok a tragédiák fájnak a legjobban, amelyeket a szenvedők maguk választottak maguknak". Edith Hall, akinek saját életét és pszichéjét is ilyen veszteségek formálták - anyai nagyapja, anyja és első unokatestvére mind öngyilkos lett -, végigköveti az öngyilkossággal kapcsolatos filozófiai érveket Platóntól és Arisztotelésztől David Hume-ig és Albert Camusig.
Ebben a mélyen személyes történetben Hall feltárja az öngyilkosság által generációkon átívelő pszichológiai károkat, és a családi átok ókori görög eszméjével hozza összefüggésbe. Párhuzamot von a görög tragédiák szereplői és saját rokonai között, köztük dédnagyapja között, akinek élete és halála hasonló motivációkat hordozott, mint Szophoklész Ajaxáé: mindkét férfit elhatalmasodott rajta a szégyen és a megaláztatás.
Hall, akit saját időszakos öngyilkossági késztetései kísértettek, bemutatja, hogy Szophoklész és más görög drámaírók darabjai hogyan segítettek neki feldolgozni nagyanyja és névadója, Edith elvesztését, és megérteni a saját édesanyjával való kapcsolatát. Az ókori tragédiákban fellelhető bölcsesség és vigasz - állítja - segíthet abban, hogy az ember a túlélést válassza a fájdalmas csapások felett, és vigaszt nyújtson a tragikusan gyászolóknak.
