Személyiséggé válás

Olvasói vélemények

Carl Rogers könyvét nagyra értékelik relevanciája, lényeglátó tartalma és hatékony kommunikációs stílusa miatt. Számos kritika kiemeli az emberi kapcsolatokról és a személyes fejlődésről szóló, erőt adó gondolatait, így a könyv értékes olvasmány a pedagógusok és az egyének számára egyaránt. Néhány olvasó azonban csalódottságának ad hangot rövid terjedelme és magasnak vélt ára miatt, ami arra utal, hogy hagyományos könyvként nem biztos, hogy megfelel az elvárásoknak.

⬤ Magával ragadó és átélhető írói stílus
⬤ erőteljes meglátások a pszichológiai filozófiáról és az emberi kapcsolatokról
⬤ kötelező olvasmány a személyes fejlődés és megértés érdekében
⬤ családoknak és pedagógusoknak is erősen ajánlott
⬤ rövid formája ellenére tele van bölcsességgel.

⬤ Rendkívül rövid (mindössze 23-40 oldal), ami néhány olvasót többre hagyhat kívánni
⬤ a terjedelméhez képest túlárazottnak tartják
⬤ néhány vásárló csalódott volt, hogy nem egy terjedelmesebb könyvről van szó.

(18 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Becoming a Person

Könyv tartalma:

Becoming a Person, 1954.

Carl Rogers sok szempontból forradalmár volt. A szigorú, konzervatív otthonban nevelkedett Rogers végül olyan pszichológiai elméletet dolgozott ki, amely elsöpörte a régi hatalmi struktúrákat, és a páciensnek adta a kezelési felelősséget. Munkássága ma is fontos, mert a kapcsolatokról és az emberi lehetőségekről, valamint a pszichológiáról tanít minket.

A pszichológia korábbi művelőitől, például Sigmund Freudtól vagy Carl Jungtól eltérően Rogers nem dolgozott ki egységes elméletet az emberi tudatról. Munkája nem a tudattalan ösztönökre, a kollektív emlékezetre vagy a rejtett impulzusokra összpontosít. Nem foglalkozik a gyermekkori emlékekkel vagy a szexualitással, kivéve, ha a páciens (vagy Rogers saját szavaival élve, a kliens) akarja ezeket a kérdéseket.

Ehelyett Rogers arra összpontosított, amit ő az önmegvalósítás vágyának nevezett. Úgy vélte, hogy a megfelelő feltételek megteremtésével a terápia megszabadíthatja az embereket mindattól, ami visszatartja őket, hogy felfedezhessék valódi énjüket, és harmóniában élhessenek a körülöttük lévő világgal.

Rogers talán a legismertebb az általa nem direktívnak vagy kliensközpontúnak nevezett terápia kifejlesztéséről. Azt állította, hogy az emberek eredendően jók, és rendelkeznek azzal a képességgel, hogy meggyógyítsák magukat, még akkor is, ha komolyan elszakadtak a valóságtól. Ez a fajta gyógyulás azonban nem történhetett vákuumban. Rogers hangsúlyozta a terápiás kapcsolatok fontosságát, hogy az emberek bizalmat és szabadságot kapjanak a fejlődéshez, hogy elérhessék valódi lehetőségeiket.

Rogers a terapeutáknak a hagyományostól eltérő szerepet szánt. Hagyományosan az analitikusok meglehetősen aktív szerepet vállaltak pácienseik kezelésében, véleményt mondtak a páciensek szükségleteiről és fejlődéséről. Rogers rendszerében azonban a terapeuták passzívabb pozíciót foglaltak el. Ahelyett, hogy diagnosztizálták volna a pácienseiket, vagy kezelési tervet mutattak volna be, a terapeuták inkább a melegség, a biztonság és az elfogadás légkörének megteremtésére összpontosítottak.

Rogers ideális terapeutája nem egy távolságtartó, tekintélyt parancsoló személy volt, aki jegyzetelt, miközben páciense kiöntötte magából a legkorábbi gyermekkori emlékeit. Rogers inkább azt akarta, hogy a terapeuták valódi kapcsolatot alakítsanak ki klienseikkel. Ez teret adna a klienseknek ahhoz, hogy levethessék álarcaikat, és fokozatosan szembesüljenek valódi személyiségükkel.

A figyelmes olvasók észrevehetik, hogy Rogersre olyanok voltak hatással, mint Soren Kierkegaard, különösen, amikor az én folyamatos kereséséről volt szó. Rogers Kierkegaard-t idézi, aki szerint "akarni, hogy az az én legyek, ami valójában vagyok, valóban a kétségbeesés ellentéte".

A Személyiséggé válás erre a gondolatra épít - az én keresése a boldogság keresésével együtt -, és ezt alkalmazza a pszichológus központi problémájára, nevezetesen arra, hogy mit tegyünk, amikor egy bajba jutott, konfliktusokkal küzdő, segítséget kereső és váró személlyel állunk szemben. Rogers számára minden páciensnek ugyanaz a problémája - ki vagyok én valójában? Hogyan válhatok önmagammá? A sikeres pszichológus segíthet klienseinek megválaszolni ezt a kérdést.