Személyiséggé válás

Olvasói vélemények

A könyv Carl Rogers pszichológiai filozófiájának tömör feltárása, amely a humanista elveket és a terápiás kapcsolatok gyógyító erejét hangsúlyozza. Sok kritikus szerint a könyv rövidsége ellenére mélyreható és lényeglátó olvasmány, míg mások csalódottak voltak a rövid terjedelem és az árához képest érzékelt értéktelenség miatt.

⬤ Magával ragadó és barátságos írói stílus, amely az olvasókkal is megérteti magát.
⬤ Erőteljes és erőt adó gondolatok és filozófiák egy gyors olvasmányban.
⬤ Kiemeli a humanista pszichológia és a személyes növekedés fontos fogalmait.
⬤ Pedagógusoknak és családoknak ajánlott.
⬤ Értékes betekintést nyújt a kapcsolatokba és az érettségbe.

⬤ A könyv nagyon rövid, körülbelül 23-40 oldal, ami egyes kritikusok szerint nem érte meg az árát.
⬤ Néhány olvasó inkább egy tartalmasabb művet várt, mint egy pamfletszerű formátumot.
⬤ Néhány olvasó csalódott volt, úgy érezte, hogy nem azt kapta, amit remélt.

(18 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Becoming a Person

Könyv tartalma:

Becoming a Person, 1954.

Carl Rogers sok szempontból forradalmár volt. A szigorú, konzervatív otthonban nevelkedett Rogers végül olyan pszichológiai elméletet dolgozott ki, amely elsöpörte a régi hatalmi struktúrákat, és a páciensnek adta a kezelési felelősséget. Munkássága ma is fontos, mert a kapcsolatokról és az emberi lehetőségekről, valamint a pszichológiáról tanít minket.

A pszichológia korábbi művelőitől, például Sigmund Freudtól vagy Carl Jungtól eltérően Rogers nem dolgozott ki egységes elméletet az emberi tudatról. Munkája nem a tudattalan ösztönökre, a kollektív emlékezetre vagy a rejtett impulzusokra összpontosít. Nem foglalkozik a gyermekkori emlékekkel vagy a szexualitással, kivéve, ha a páciens (vagy Rogers saját szavaival élve, a kliens) akarja ezeket a kérdéseket.

Ehelyett Rogers arra összpontosított, amit ő az önmegvalósítás vágyának nevezett. Úgy vélte, hogy a megfelelő feltételek megteremtésével a terápia megszabadíthatja az embereket mindattól, ami visszatartja őket, hogy felfedezhessék valódi énjüket, és harmóniában élhessenek a körülöttük lévő világgal.

Rogers talán a legismertebb az általa nem direktívnak vagy kliensközpontúnak nevezett terápia kifejlesztéséről. Azt állította, hogy az emberek eredendően jók, és rendelkeznek azzal a képességgel, hogy meggyógyítsák magukat, még akkor is, ha komolyan elszakadtak a valóságtól. Ez a fajta gyógyulás azonban nem történhetett vákuumban. Rogers hangsúlyozta a terápiás kapcsolatok fontosságát, hogy az emberek bizalmat és szabadságot kapjanak a fejlődéshez, hogy elérhessék valódi lehetőségeiket.

Rogers a terapeutáknak a hagyományostól eltérő szerepet szánt. Hagyományosan az analitikusok meglehetősen aktív szerepet vállaltak pácienseik kezelésében, véleményt mondtak a páciensek szükségleteiről és fejlődéséről. Rogers rendszerében azonban a terapeuták passzívabb pozíciót foglaltak el. Ahelyett, hogy diagnosztizálták volna a pácienseiket, vagy kezelési tervet mutattak volna be, a terapeuták inkább a melegség, a biztonság és az elfogadás légkörének megteremtésére összpontosítottak.

Rogers ideális terapeutája nem egy távolságtartó, tekintélyt parancsoló személy volt, aki jegyzetelt, miközben páciense kiöntötte magából a legkorábbi gyermekkori emlékeit. Rogers inkább azt akarta, hogy a terapeuták valódi kapcsolatot alakítsanak ki klienseikkel. Ez teret adna a klienseknek ahhoz, hogy levethessék álarcaikat, és fokozatosan szembesüljenek valódi személyiségükkel.

A figyelmes olvasók észrevehetik, hogy Rogersre olyanok voltak hatással, mint Soren Kierkegaard, különösen, amikor az én folyamatos kereséséről volt szó. Rogers Kierkegaard-t idézi, aki szerint "akarni, hogy az az én legyek, ami valójában vagyok, valóban a kétségbeesés ellentéte".

A Személyiséggé válás erre a gondolatra épít - az én keresése a boldogság keresésével együtt -, és ezt alkalmazza a pszichológus központi problémájára, nevezetesen arra, hogy mit tegyünk, amikor egy bajba jutott, konfliktusokkal küzdő, segítséget kereső és váró személlyel állunk szemben. Rogers számára minden páciensnek ugyanaz a problémája - ki vagyok én valójában? Hogyan válhatok önmagammá? A sikeres pszichológus segíthet klienseinek megválaszolni ezt a kérdést.