Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a korlátozott kormányzás szigorú és jól megalapozott védelme, amely a kortárs vitákkal, valamint az igazságszolgáltatás és a jog alapjaival foglalkozik. Kritikusan foglalkozik az ellentétes álláspontokkal, és klasszikus liberális filozófiát mutat be. Egyes olvasók értékelik az elemzés mélységét, míg mások sűrűnek és az általános közönség számára potenciálisan hozzáférhetetlennek találják.
Előnyök:⬤ Erős, racionális védelmet nyújt a korlátozott kormányzás elveinek.
⬤ Történelmi és filozófiai hivatkozásokban gazdag.
⬤ Átgondoltan foglalkozik az ellenérvekkel és kritizálja azokat.
⬤ A mély érvelés és a jogelmélet iránt érdeklődő olvasókat szólítja meg.
Hátrányok:⬤ Az írás sűrű és akadémikus lehet, ami kihívást jelent az általános olvasók számára.
⬤ Az első fejezet az érthetőség hiánya miatt elvonhatja az olvasók figyelmét.
⬤ A korlátozott érzelmi vonzerő akadályozhatja a szélesebb közönség elérését.
⬤ Magas szintű előismereteket feltételez az olvasóról.
(2 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Skepticism and Freedom: A Modern Case for Classical Liberalism
Könyv tartalma:
Richard A. Epstein ezzel a könyvvel a klasszikus liberalizmus lendületes és szisztematikus védelmét nyújtja az elmúlt harminc évben ellene megfogalmazott kritikákkal szemben. Epstein, aki napjaink egyik legkiválóbb és legprovokatívabb jogtudósa, itt kifejti ellentmondásos elképzeléseit, és hamarosan egyik alapművének tekintik majd.
Azzal kezdi, hogy felvázolja saját elképzelését a klasszikus liberalizmus legfontosabb alapelveiről: az egyén autonómiájának tiszteletben tartása, a magántulajdonjogok erős rendszere, a munka és a javak önkéntes cseréje, valamint az erőszak és a csalás tilalma. Mindazonáltal nemcsak elismeri, hanem ragaszkodik is ahhoz, hogy az állami kényszer elengedhetetlenül fontos a magánrendezés ezen elveinek védelméhez és a társadalmi infrastruktúra biztosításához, amelytől ezek függnek. Ezen a kereten belül Epstein aztán bemutatja, hogy a korlátozott kormányzás miért előnyösebb, mint a modern intervencionista jóléti állam.
A klasszikus liberális rendszer elleni modern támadások közül sokan igyekeznek aláásni azokat az erkölcsi, fogalmi, kognitív és pszichológiai alapokat, amelyeken a rendszer nyugszik. Epstein úgy felel meg ennek a kihívásnak, hogy gondosan megcáfolja az egyes ellenvetéseket. Epstein például bemutatja, hogy a mások preferenciáinak megítélésére való képtelenségünk azt jelenti, hogy tiszteletben kell tartanunk a saját életükkel kapcsolatos döntési szabadságukat. Rámutat a viselkedésalapú közgazdasági érvek hibáira, amelyek az erős evolúciós nyomást figyelmen kívül hagyva azt állítják, hogy az egyéni preferenciák instabilak, és hogy az emberek képtelenek racionális eszközöket alkalmazni saját céljaik elérése érdekében. A szabadság - mutatja be Epstein - végül is egy olyan szkepticizmuson múlik, amely joggal tartózkodik attól, hogy ítéletet alkosson arról, hogy mi a legjobb az egyének számára, de amely elkerüli azt a relativista csapdát is, hogy a politikai intézményeinkkel kapcsolatos minden ítélet egyforma értékű.
A klasszikus liberalizmus briliáns védelme, a Szkepticizmus és szabadság joggal tekinthető intellektuális mérföldkőnek.
