Szomszédság Tokióban

Olvasói vélemények

Bestor „Neighborhood Tokyo” című könyvét magával ragadó írói stílusa és a tokiói városi élet átfogó feltárása miatt dicsérik. A könyv laikusoknak és tudósoknak egyaránt szól, és a modern japán társadalom különböző aspektusaiba nyújt betekintést anélkül, hogy unalmas lenne. A szerzőnek a környéken szerzett személyes tapasztalatai fokozzák az elbeszélés hitelességét, így a könyv ajánlott olvasmány mindazoknak, akiket a Japánnal kapcsolatos témák sokasága érdekel.

Magával ragadó és nem unalmas írói stílus, a tokiói élet átfogó feltárása, laikusok és tudósok számára egyaránt hozzáférhető, a szerző személyes tapasztalataiból származó betekintés, változatos témákban gazdag, erősen ajánlott mindenkinek, aki Japán iránt érdeklődik.

Némi Japán-előismeretet igényel, olyan terminológiát használ, amely nem minden olvasó számára lehet ismerős.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Neighborhood Tokyo

Könyv tartalma:

Tokió óriási kiterjedésében ezek apró társadalmi egységek, és a legtöbb amerikai által alkalmazott mércével mérve talán túl kicsik ahhoz, hogy földrajzi és demográfiai szempontból szomszédságnak lehessen őket tekinteni. Mégis, a tokiói lakosok és különösen a város egy adott részének lakói számára ezek társadalmilag jelentős és földrajzilag megkülönböztethető részei a városi tájnak. Az ilyen városrészekben az egymást átfedő és egymásba fonódó társulások és intézmények a helyi társadalmi élet bonyolult és tartós keretét adják, amelyen belül a lakosok nemcsak a helyi szervezetekben való részvételük révén kapcsolódnak egymáshoz, hanem informális társadalmi, gazdasági és politikai kapcsolatok hálóján keresztül is.

Ez a könyv egy ilyen környék társadalmi szövetének és belső dinamikájának etnográfiai elemzése: Miyamoto-chō.

, egy tokiói lakó- és kereskedelmi negyed álneve, ahol a szerző 1979 júniusa és 1981 májusa között, valamint azóta több nyáron keresztül terepmunkát végzett. A könyv egy olyan társadalomban, ahol az ilyen közösségeket elavultnak, sőt, a modernizáció és a társadalmi változások fő tendenciáival ellentétesnek mondják, amelyek az elmúlt száz évben átalakították Japánt, a szomszédság társadalmi felépítését és fenntartását vizsgálja. Nem a hagyományt mint a történelmi folytonosság egyik aspektusát, hanem a tradicionalizmust tanulmányozza: a kulturális minták, szimbólumok és motívumok manipulálását, feltalálását és újrakombinálását, hogy a kortárs társadalmi valóságot a tiszteletreméltó történetiség patinájával legitimálják. Ez egy tanulmány a bennfentesek és kívülállók közötti, gyakran finom és tompa küzdelmekről a közösség legmúlandóbb erőforrásaiért, identitásáért és autonómia-érzetéért, amelyek a kulturális hagyomány látszólag tartalmatlan idiómáiban jelennek meg.