Értékelés:
Ethel Lilian Voynich The Gadfly című regénye érzelmekben gazdag történet, amely a 19. századi Olaszország forradalmi lelkesedésének hátterében játszódik. Az olvasók általában nagyra értékelik a lebilincselő elbeszélést és a mély karaktereket, míg egyesek a tempót és a koherenciát kritizálják. A regény a szerelem, az árulás és a politikai forradalom témáit boncolgatja, és sokaknál jól hangzik, különösen azoknál, akik ismerik a filmadaptációt és Sosztakovics zenéjét. Egyesek azonban elavultnak és kevéssé meggyőzőnek találják az írói stílust, ami arra utal, hogy nem minden modern olvasónak tetszhet.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és érzelemdús történetmesélés, amely az olvasókra is hatással van.
⬤ Erős jellemfejlődés, amely megragadja az emberi érzelmek és erkölcs összetettségét.
⬤ A szerelem, az árulás és a politikai forradalom témái még ma is lebilincselőek és átélhetők.
⬤ Gazdag történelmi kontextus és egyedi nézőpont, amely különösen a klasszikusok rajongói számára vonzó.
⬤ A Sosztakovics által komponált kísérőzene méltó elismerése.
⬤ A tempó néha lassú, a szereplők sokáig nem fejezik ki érzéseiket.
⬤ Egyes olvasók szerint az írásmód amatőr vagy összefüggéstelen, és úgy vélik, hogy nincs meg benne más klasszikusok csiszoltsága.
⬤ A történelmi kontextus a modern olvasók számára elavultnak vagy romantikusnak tűnhet.
⬤ Nehéz azonosulni azok számára, akik nem ismerik a mű kulturális jelentőségét vagy az ábrázolt korszakot.
(71 olvasói vélemény alapján)
A Gadfly ír származású brit írónő, Ethel Voynich 1897-ben (Egyesült Államok, június; Nagy-Britannia, ugyanazon év szeptembere) megjelent regénye, amely az 1840-es évek Olaszországában játszódik, az Ausztria uralma alatt, a viharos lázadások és felkelések idején. A történet középpontjában a főhős, Arthur Burton élete áll. A történeten egyúttal végigvonul Arthur és szerelme, Gemma tragikus kapcsolatának szála is. A történet a hitről, a kiábrándulásról, a forradalomról, a romantikáról és a hősiességről szól.
Az olasz Risorgimento idején játszódó könyv elsősorban a forradalom és a forradalmárok kultúrájával foglalkozik. Arthur, a névadó Gadfly, a tragikus romantikus hős megtestesítője, aki felnőtté válik, és visszatér az elhagyatottságból, hogy felfedezze valódi helyzetét a világban, és harcoljon a jelenlegi világ igazságtalanságai ellen. Az olaszországi táj, különösen az Alpok, áthatja a könyvet, a gyakran buja tájleírások közvetítik a szereplők gondolatait és hangulatát.
Mivel a könyv központi témája az igazi forradalmár természete, a vallásról és a lázadásról szóló elmélkedések ideológiailag megfelelőnek és sikeresnek bizonyultak. A Szélhámos kivételesen népszerű volt a Szovjetunióban, a Kínai Népköztársaságban és Iránban, és nagy kulturális hatást gyakorolt. A Szovjetunióban A szöcske kötelező olvasmány volt, és a bestsellerek élén állt; sőt, Voynich haláláig a becslések szerint csak a Szovjetunióban 2 500 000 példányban kelt el a Szöcske. Voynich nem tudott a regény népszerűségéről, és nem is kapott jogdíjat, amíg 1955-ben egy diplomata meg nem látogatta. Kínában több kiadó is lefordította a könyvet, és egyikük (China Youth Press) több mint 2 050 000 példányban adta el. A kínai-szovjet szakadás után azonban betiltották. Peadar O'Donnell ír ír író felidézi a regény népszerűségét a Mountjoy börtönben raboskodó republikánus foglyok körében az ír polgárháború idején.
Az orosz zeneszerző, Mihail Zsukov a könyvből operát készített A szöcske (Овод, 1928) címmel. Alekszandr Faintsimmer szovjet rendező 1955-ben azonos című filmet (oroszul: Ovod) készített a regényből, amelyhez Dmitrij Sosztakovics írta a zenét. A Szárnyas szvit Sosztakovics partitúrájából válogatott részleteket dolgozott fel Levon Atovmian zeneszerző. Egy második operát, A szöcske címűt Antonio Spadavecchia szovjet zeneszerző komponálta.
Olaszországban viszont, ahol a cselekmény az olasz egyesítés idején játszódik, a regényt teljesen elhanyagolták: csak 1956-ban fordították le olaszra, és soha nem adták ki újra: Il figlio del cardinale (szó szerint: A bíboros fia). 2013-ban jelent meg egy új kiadás, amely ugyanazt a címet viseli. (wikipedia.org)
