Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.
Triadic Coercion: Israel's Targeting of States That Host Nonstate Actors
A hidegháború utáni korszakban az államok egyre gyakrabban kerülnek konfliktusba nem állami szereplőkkel. Mivel nehéznek találják a közvetlen harcot ezekkel az ellenfelekkel szemben, sok kormány inkább azokat az államokat veszi célba, amelyek nem állami szereplőknek adnak menedéket vagy segítséget, fenyegetésekkel és büntetésekkel kényszerítve a fogadó államokat arra, hogy megállítsák ezeket a csoportokat.
Wendy Pearlman és Boaz Atzili ezt a stratégiát vizsgálja, amelyet ők triádos kényszerítésnek neveznek. Megmagyarázzák, hogy az államok miért alkalmaznak triádos kényszert, értékelik, hogy milyen feltételek mellett sikerül, és érveiket Izrael hetvenéves történelmén keresztül mutatják be. Az arab-izraeli konfliktusnak ez a gazdag elemzése, kiegészítve az indiai és törökországi meglátásokkal, meglepő eredményeket hoz. Az államközi konfliktusok hagyományos tárgyalása azt feltételezi, hogy minél nagyobb egy állam hatalma az ellenfeléhez képest, annál sikeresebb a kényszerítés. Ezt a logikát a feje tetejére állítva Pearlman és Atzili megmutatja, hogy ez a stratégia hatékonyabb lehet egy erős fogadó állam ellen, mint egy gyenge, mivel a fogadó rezsimeknek belső kohézióra és intézményi kapacitásra van szükségük ahhoz, hogy fellépjenek a nem állami szereplőkkel szemben. Ha a triadikus kényszerítés így valószínűleg kudarcot vall a gyenge rezsimek ellen, miért alkalmazzák mégis az államok ellenük? Pearlman és Atzili izraeli döntéshozatali vizsgálata a stratégiai kultúra szerepére mutat rá. Egy állam hiedelem-, érték- és intézményesített gyakorlatrendszere ösztönözheti a kényszerítést mint szükséges választ, még akkor is, ha ez a politika hajlamos a visszaütésre.
A Triadic Coercion jelentős hozzájárulás az elrettentéssel, az aszimmetrikus konfliktusokkal és a stratégiai kultúrával foglalkozó tudományossághoz, megvilágítja a nemzetközi biztonsági táj egy fejlődő jellemzőjét, és kikérdezi a stratégiai gondolkodást torzító feltételezéseket.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)