Értékelés:
Az „Ultramontanizmus és hagyomány” című könyv egy jól szervezett esszégyűjtemény, amely a pápai tekintély összetett dinamikáját vizsgálja a katolikus egyházon belül, különösen a mai kihívások fényében. A kötetben számos neves tudós hozzászólása szerepel, és többféle nézőpontot kínál a témával kapcsolatban, így mind a komoly olvasók, mind pedig az egyház tekintélyéről és hagyományáról szóló alkalmi vitákat folytatók számára tanulságos és elgondolkodtató.
Előnyök:⬤ Jól megírt és lebilincselő esszék a hozzáértő szerzők változatos csoportjától
⬤ alapos vizsgálatot nyújt a pápai tekintélyről és annak a modern katolicizmusra gyakorolt hatásairól
⬤ kritikus gondolkodásra ösztönöz a hagyomány és a tekintély összetettségéről
⬤ tudományos tanulmányozásra és csoportos beszélgetésekre egyaránt alkalmas
⬤ kiegyensúlyozott nézőpontokat kínál, beleértve a szerzők közötti vitás pontokat is.
⬤ A könyv túlságosan sűrű vagy tudományos igényű lehet a könnyű válaszokat kereső alkalmi olvasók számára
⬤ nem minden esszé ad végleges következtetéseket, ami frusztrálhatja az egyértelmű megoldásokat kereső olvasókat
⬤ a viták időnként fárasztónak vagy szemantikusnak tűnhetnek
⬤ egyes olvasók számára kihívást jelenthet az inkább az anti-ultramontanizmus felé való általános hajlás, ha eltérő nézeteket vallanak.
(9 olvasói vélemény alapján)
Ultramontanism and Tradition: The Role of Papal Authority in the Catholic Faith
Raymond Leo bíboros Burke - Athanasius Schneider püspök - Phillip Campbell - Stuart Chessman - Charles A. Coulombe - Roberto de Mattei - Edward Feser - Timothy S. Flanders - Rémi Fontaine - A Prédikátorok Rendjének szerzetese - Matt Gaspers - Jeremy Holmes - John P. Joy - Robert W. Keim - John Lamont - Sebastian Morello - Martin Mosebach - Clemens Victor Oldendorf - Thomas Pink - Enrico Roccagiachini - Eric Sammons - Joseph Shaw - Henry Sire - Thomas Sternberg - Darrick Taylor - José A. Ureta.
Nem lehet megérteni a modern katolikus egyház válságát, még kevésbé látni, hogyan lehetne azt leküzdeni, az ultramontanizmus néven ismert egyházi áramlat kritikai megértése nélkül. A XIX. századi konzervatívoktól ered, akik IX. Pius antiliberalizmusa mellett gyülekeztek, majd idővel olyan hiperpapalizmussá fejlődött, amely gyengítette a szubszidiaritást, megfojtotta a helyi szokásokat és lebontotta a hagyományokat, mígnem Ferenc pápával a progresszivizmus valóságos motorjává változott.
Mik a történelmi, teológiai és kulturális okai ennek az összetett jelenségnek - amely egyszerre kvázi doktrína, attitűd és politikai rendszer? Vajon az ultramontanista pápaság a bajok forrása vagy azok egyetlen lehetséges orvoslása (vagy talán mindkettő, hiszen „a legjobb romlása a legrosszabb”)? Lehet, hogy az „I. Vatikáni Zsinat szelleme” a maga módján ugyanolyan káros, mint a későbbi és joggal becsmérelt „II. vatikáni zsinat szelleme”? Lehet-e egy pápa eretnek, és mit lehet tenni, ha lehet egyáltalán tenni valamit, ha egy ilyen gonoszsággal szembesül az Egyház? Mi a viszony az erkölcsi tekintély és a kényszerítő hatalom között? A pápaság és a püspökség között? A jogi pozitivizmus, a vak engedelmesség és az egyházi (szexuális és egyéb) visszaélések között? A pápai monarchiával szemben (még) élvezik-e a sui iuris egyházak, a szervezett közösségek, az alárendelt uralkodók, a megkeresztelt hívek, az ősi hagyományok, az időtálló liturgiák saját sérthetetlen jogaikat?
Ezekre és a kapcsolódó kérdésekre huszonhat tudós ügyesen válaszol e vitatott témákról szóló konzervatív és hagyományőrző írások legjobbjainak antológiájában.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)