Értékelés:
Az „Ultramontanizmus és hagyomány” című könyv egy jól megírt esszéantológia, amely a pápai tekintély összetettségét vizsgálja a katolikus egyházon belül. A kötetben különböző tudósok hozzászólásai szerepelnek, és a pápa szerepével kapcsolatos fontos kérdésekkel foglalkozik a kortárs kihívások fényében, különösen a pápai kormányzással kapcsolatos vélt zűrzavar idején. Az esszék gazdag történelmi, teológiai és kulturális elemzést nyújtanak, és arra törekednek, hogy tisztázzák az egyház pápai tekintélyről szóló tanítását, miközben a vitát a szent hagyományban alapozzák meg.
Előnyök:⬤ Jól megírt és tanulságos esszégyűjtemény
⬤ nagy tudású szerzők változatos nézőpontjait mutatja be
⬤ a pápai tekintéllyel kapcsolatos alapvető kortárs kérdésekkel foglalkozik
⬤ bátorít az összetett kérdésekkel való foglalkozásra
⬤ segít tisztázni a pápaság szerepével kapcsolatos tévhiteket
⬤ elősegíti az egyházi hagyomány mélyebb megértését
⬤ felbecsülhetetlen értékű forrásként szolgál a hitük tisztázását kereső katolikusok számára.
⬤ Nem ad végleges választ a pápai tekintéllyel kapcsolatos kérdésekre
⬤ nem biztos, hogy a könnyed vagy alkalmi olvasmányt kereső olvasóknak tetszeni fog
⬤ hiányoznak a gyakorlati alkalmazások a gyors közösségi médiás vitákhoz
⬤ egyes olvasók számára kihívást jelenthet az esszék tudományos jellege.
(9 olvasói vélemény alapján)
Ultramontanism and Tradition: The Role of Papal Authority in the Catholic Faith
Közreműködik
Raymond Leo bíboros Burke - Athanasius Schneider püspök - Phillip Campbell - Stuart Chessman - Charles A. Coulombe - Roberto de Mattei - Edward Feser - Timothy S. Flanders - Rémi Fontaine - A Prédikátorok Rendjének szerzetese - Matt Gaspers - Jeremy Holmes - John P. Joy - Robert W. Keim - John Lamont - Sebastian Morello - Martin Mosebach - Clemens Victor Oldendorf - Thomas Pink - Enrico Roccagiachini - Eric Sammons - Joseph Shaw - Henry Sire - Thomas Sternberg - Darrick Taylor - José A. Ureta.
Nem lehet megérteni a modern katolikus egyház válságát, még kevésbé látni, hogyan lehetne azt leküzdeni, az ultramontanizmus néven ismert egyházi áramlat kritikai megértése nélkül. A XIX. századi konzervatívoktól ered, akik IX. Pius antiliberalizmusa mellett gyülekeztek, majd idővel olyan hiperpapalizmussá fejlődött, amely gyengítette a szubszidiaritást, megfojtotta a helyi szokásokat és lebontotta a hagyományokat, mígnem Ferenc pápával a progresszivizmus valóságos motorjává változott.
Mik a történelmi, teológiai és kulturális okai ennek az összetett jelenségnek - amely egyszerre kvázi doktrína, attitűd és politikai rendszer? Vajon az ultramontanista pápaság a bajok forrása vagy azok egyetlen lehetséges orvoslása (vagy talán mindkettő, hiszen „a legjobb romlása a legrosszabb”)? Lehet, hogy az „I. Vatikáni Zsinat szelleme” a maga módján ugyanolyan káros, mint a későbbi és joggal becsmérelt „II. vatikáni zsinat szelleme”? Lehet-e egy pápa eretnek, és mit lehet tenni, ha lehet egyáltalán tenni valamit, ha egy ilyen gonoszsággal szembesül az Egyház? Mi a viszony az erkölcsi tekintély és a kényszerítő hatalom között? A pápaság és a püspökség között? A jogi pozitivizmus, a vak engedelmesség és az egyházi (szexuális és egyéb) visszaélések között? A pápai monarchiával szemben (még) élvezik-e a sui iuris egyházak, a szervezett közösségek, az alárendelt uralkodók, a megkeresztelt hívek, az ősi hagyományok, az időtálló liturgiák saját sérthetetlen jogaikat?
Ezekre és a kapcsolódó kérdésekre huszonhat tudós ügyesen válaszol e vitatott témákról szóló konzervatív és hagyományőrző írások legjobbjainak antológiájában.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)