Útkereső hősök

Olvasói vélemények

Halldór Laxness Útkereső hősök című regénye összetett regény, amely az izlandi mondák elemeit ötvözi a hősiesség és a társadalmi normák szarkasztikus kritikájával. Bár lebilincselő prózát és mély történelmi betekintést nyújt, sok olvasó úgy találta, hogy hiányzik belőle az elbeszélői fókusz és a kielégítő megoldás, különösen miután a két főszereplő közötti kezdeti kölcsönhatás elhalványul.

⬤ Magával ragadó és szardonikus próza, amely a mondák stílusát utánozza.
⬤ Gazdag történelmi és szociológiai betekintés a viking kultúrába és a korai történelembe.
⬤ A fordító, Philip Roughton hozzáértő tolmácsolást nyújt, amely sok mindent átvesz Laxness eredeti hangvételéből.
⬤ Egyes részek valóban humorosak és tele vannak éles kommentárokkal.

⬤ A regény nehezen összpontosít, különösen a főszereplők szétválása után, ami a feszültség csökkenéséhez vezet.
⬤ Az erőszak és a hétköznapi események hosszú szakaszai rontják az olvasás élményét.
⬤ Az izlandi mondákat nem ismerők számára a szerkezet zavaró lehet.
⬤ Túlságosan polemikusnak tűnhet a mondák és a korai kereszténység témái ellen, ami regényként kevésbé élvezhetővé teszi.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Wayward Heroes

Könyv tartalma:

Az 1952-ben megjelent Útkereső hősök azon művek közé tartozik, amelyekért Laxness 1955-ben Nobel-díjat kapott.

Mesterien megírt tragikomédia Thorgeir és Thormod esküdt testvérekről, amelyet a Saga of the Sworn Brothers és a Saga of Saint Olaf című régi izlandi mondák ihlettek. A testvérek a dicsőségért harcolnak, kincsekért portyáznak és nőket csábítanak el egy új keresztény kultusz hátterében.

De ahol a régi sagák dicső bajnokként ábrázolják hőseiket, ott a Laxness éppen az ellenkezőjét teszi. Ahogy Thormod megbosszulja Thorgeir halálát, az erőszak értelmetlenségét és a megszállottság végtelenül ciklikus természetét mutatja be.