Zene és érzelem

Olvasói vélemények

A könyv mélyrehatóan feltárja, hogy a zeneszerzők hogyan használják a zenei technikákat az érzelmek közvetítésére a különböző történelmi korszakokban. Világos írásmód jellemzi, és számos zenei példát tartalmaz. Néhány olvasó azonban hiányolta a mélységet, és úgy érezte, hogy nem foglalkozik megfelelően a témájával. Míg egyesek dicsérték az olvasmányosságát és a szerző képességét az összetett fogalmak magyarázatára, mások azt kifogásolták, hogy a könyv túl rövid, és a szerző korábbi munkáihoz képest nem hoz új felismeréseket.

⬤ Kivételesen jól megírt
⬤ a zenei technikák világos magyarázata
⬤ a zene és az érzelmek éleslátó elemzése
⬤ számos zenei példa
⬤ a kottaírás ismerői számára is gazdagító.

⬤ Érzékelhetően kevés mélység
⬤ túl rövid a témák alapos feltárásához
⬤ hiányoznak az új meglátások és a korábbi művek ismétlődése
⬤ a zenei szakkifejezésekkel kevésbé tisztában lévők számára kihívást jelenthetnek a technikai értekezések.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Music and Sentiment

Könyv tartalma:

Az elismert zongorista és író, Charles Rosen a zene mélységes képességét vizsgálja, hogy a hangok segítségével érzelmeket közvetítsen

Hogyan mozgatja meg egy zenemű az érzékeket, hogyan kelti az öröm, a szomorúság, az elragadtatás vagy a nosztalgia érzéseit? Bár az érzelmek és az érzelmek létfontosságú szerepet játszanak a zene komponálásában, előadásában és megbecsülésében, ezeket az elemeket ritkán figyelték meg teljes mértékben. Ebben a tömör és mélyreható könyvben Charles Rosen több mint fél évszázados előadóművészi és kritikusi munkásságára támaszkodva feltárja, hogy a zeneszerzők Bachtól Bergig hogyan használták a hangokat az érzelmek reprezentálására és misztikusan szép közvetítésére.

Rosen számos zenei példán keresztül részletezi az érzelmek ábrázolására és közvetítésére használt stíluseszközök és technikák sokaságát. Ez azonban nem egy hallgatói útmutató egy adott darabra adott "helyes" válaszhoz. Ehelyett Rosen olyan eszközöket és fogalmakat ad, amelyekkel értékelni lehet a zeneesztétika e központi aspektusát, és valóban feltárja az egyetlen motívumban vagy dallamban megtestesülő ellentmondásos érzelmek jelenségét. Chopin, Schumann, Wagner és Liszt példáin keresztül követi nyomon a radikálisan változó intenzitások használatát a XIX. századi romantikus művekben, és egy egész fejezetet szentel a c-moll hangnemnek. A barokk zenében "az érzelmek egységét" azonosítja, majd ezt szembeállítja a későbbi zeneszerzők, köztük Puccini, Strauss és Stravinsky "megszállott érzelmekkel". A Music and Sentiment (Zene és érzelem) mély és megindító mű, amely a zeneszerzés és az előadás mesterségének jobb megbecsülésére hív.