Értékelés:
A könyv új szemléletet kínál a Teremtés könyvével kapcsolatban, a hagyományos exegetikai elemzés helyett az átfogó témákat és az elbeszélés folyamát hangsúlyozza. Tarazi egyedülálló megközelítése kiemeli a nyelv és a kulturális kontextus jelentőségét, így a mélyebb betekintést kereső olvasók számára is vonzóvá teszi a könyvet. Egyes olvasók azonban kritizálják a szerzőnek a hagyományos ortodox értelmezésektől való eltérését, és aggályokat vetnek fel teológiai álláspontjával kapcsolatban.
Előnyök:⬤ Egyedülálló és friss nézőpontot nyújt a Teremtés könyvéhez, a narratív és tematikus elemekre összpontosítva.
⬤ A genealógiákat relevánssá és magával ragadóvá teszi.
⬤ Betekintést nyújt a bibliai nyelv megértésébe és az ókori írók gondolkodásmódjába.
⬤ Tömör és éleslátó, elmélkedésre alkalmas olvasmány.
⬤ Ajánlott azoknak az olvasóknak, akik a Genezist a hagyományos tudományos nézeteken túlmenően szeretnék felfedezni.
⬤ A szerző elhatárolja művét a hagyományos ortodox hitektől és értelmezésektől.
⬤ Néhány levont következtetés elnyújtottnak vagy ellentmondásosnak tűnhet.
⬤ A könyvből hiányozhatnak a konkrét alkalmazások, így az olvasónak kell következtetnie a saját alkalmazásaira.
⬤ A könyv megközelítése nem biztos, hogy megfelel azoknak, akik a szokásos exegetikai kommentárokat keresik.
(4 olvasói vélemény alapján)
The Chrysostom Bible - Isaiah: A Commentary
A Krizosztomusz Bibliakommentár sorozat nem annyira Krizosztomusz János tiszteletére készült, mint inkább azért, hogy folytassa és népszerűsítse örökségét, mint a bibliai szövegek értelmezőjét, aki Isten gyülekezetének prédikálására és tanítására szolgál. Ebben a kötetben a szerző, Paul Nadim Tarazi kifejti, hogy „Az utolsó próféták közül a legimpozánsabb önálló könyv kétségtelenül Ézsaiás, mivel kronológiai lefedettsége az exil előtti, a száműzetés előtti és az exil utáni időszakra terjed ki.
Nemcsak Jákob és Ábrahám (41:8; 51:2), hanem Noé (54:9) és az Édenkert (51:3) is a tárgykörébe tartozik, tehát az egész emberiséget felöleli Ábrahám kiválasztása előtt. Ezért hangsúlyozza Ézsaiás a nemzetek bevonását, még az új Sion templomi szolgálatának kérdésében is (66:20-21).
Ézsaiást túlzás nélkül tekinthetjük úgy, mint egy mini-kriptát. Ugyanígy nem csoda, hogy a Teremtés könyve - az egész Szentírás mindkét testamentumának hangadó könyve - és a Zsoltárok - az új Sion zsoltárkönyve - mellett Ézsaiás a legtöbbet idézett ószövetségi könyv az Újszövetségben.”.
