A civilizáció és a tudomány kultúrája: A tudomány és a modernitás formálása, 1795-1935

Olvasói vélemények

A könyv a nyugati tudományos kultúra történelmi fejlődésének mélyreható szintézise, amely a tudománynak a teológiai gyökerektől a modern civilizációban betöltött központi szerepéig tartó átmenetét tárja fel. Gazdag áttekintést nyújt a különböző tudományágakról és filozófiai koncepciókról, miközben kritikával illeti a redukcionista megközelítéseket, és hangsúlyozza a tudomány, a technológia és a társadalom közötti összetett kapcsolatot.

Jól megírt és világos szintézis, kiterjedt dokumentáció, a tudományos kultúra nyugati civilizációban betöltött szerepének éleslátó feltárása, gazdag történelmi és filozófiai ismeretek, valamint a tudomány és a technológia fejlődésének sokoldalú perspektívája.

A könyv fizikai anyagának gyengébb minősége, rossz állapot a kézbesítéskor, kiábrándító csomagolás és kezelés az eladó részéről, ami rontja a könyvgyűjtés általános élményét.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Civilization and the Culture of Science: Science and the Shaping of Modernity, 1795-1935

Könyv tartalma:

Hogyan került a tudomány ilyen központi helyre a nyugati kultúrában? Hogyan alakultak a megismerési értékek - és később az erkölcsi, politikai és társadalmi értékek - a tudományos értékek köré? A Civilizáció és a tudomány kultúrája című könyvben Stephen Gaukroger azt vizsgálja, hogyan alakultak ki ezek az értékek, és hogyan kezdték viszont a társadalom értékeit alakítani. A XIX.

és XX. századi fejlődés lényege, hogy a tudomány a civilizációról alkotott elképzelések meghatározásában a középpontba kerül, kiszorítva ebből a szerepkörből a kereszténységet. A kereszténység azonban egységesítő fonalat biztosított a világ tanulmányozásában, és a tudománynak ehhez kellett alkalmazkodnia, amit a tudományok egységének projektjén keresztül meg is tett.

A tudomány tekintélye ezen a kérdésen nyugodott vagy bukott meg, amelyről a könyv részletesen bemutatja, hogy alapvetően ideológiai kérdés, nem pedig olyasmi, ami a tudományokon belüli fejleményekből fakadt, amelyek pluralisztikusak és modulárisak maradtak. Ennek a folyamatnak döntő összetevője volt a.

A tudomány és az etika, a közgazdaságtan, a filozófia és a mérnöki tudományok közötti kapcsolatok alapvető újragondolása. A tudományos modernitásba való átmenet lebilincselő leírásában Gaukroger öt olyan kérdést vizsgál meg részletesen, amelyek ezt a változást megalapozták: a civilizáció felfogásának változásait; a tudományok egységesítésére irányuló törekvéseket; a tudományos megértés határainak eszméjének kialakulását; az "alkalmazott" és a "népszerű" tudomány fogalmait; valamint azt, hogy a nyilvánosságot miként formálták a tudomány képére.