Civilizáció és a tudomány kultúrája - A tudomány és a modernitás formálása, 1795-1935

Olvasói vélemények

A kritikák kiemelik a könyvet, mint a tudományos kultúra nyugati fejlődésének figyelemre méltó összefoglalóját, amelyet a tudomány civilizációban betöltött szerepének világosságáért, a dokumentáció mélységéért és éleslátó elemzéséért dicsérnek. Ugyanakkor a könyv fizikai minőségére és a kézbesítéskori állapotára is érkeznek panaszok, ami a gyártási színvonal romlására utal.

⬤ A tudományos kultúra látványos szintézise 20 évnyi kutatás során.
⬤ Jól megírt és világos bemutatása az összetett gondolatoknak.
⬤ Átfogó dokumentáció és tudományosság történelmi kontextusban.
⬤ A tudomány nyugati civilizációra gyakorolt hatásának és témáinak lebilincselő feltárása.
⬤ Betekintés a tudományhoz kapcsolódó filozófiai és ismeretelméleti elmozdulásokba.

⬤ A könyv gyengébb fizikai minősége a korábbi kötetekhez képest (pl. a papír és a kötés minősége).
⬤ Rossz állapot a kézbesítéskor (pl. piszkos oldalak, sérülés).
⬤ Frusztráció a harmadik fél eladókkal és a szállítási gyakorlattal kapcsolatban.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Civilization and the Culture of Science - Science and the Shaping of Modernity, 1795-1935

Könyv tartalma:

Hogyan került a tudomány ilyen központi helyre a nyugati kultúrában? Hogyan alakultak a megismerési értékek - és később az erkölcsi, politikai és társadalmi értékek - a tudományos értékek köré? A Civilizáció és a tudomány kultúrája című könyvében Stephen Gaukroger azt vizsgálja, hogyan alakultak ki ezek az értékek.

És hogy azok hogyan kezdték viszont a társadalom értékeit alakítani. A XIX. és XX. századi fejlődés lényege, hogy a tudomány a civilizációról alkotott elképzelések meghatározásában a középpontba kerül, kiszorítva ebből a szerepkörből a kereszténységet. A kereszténység egységesítő fonalat biztosított a tanulmányozásban.

A világot, a tudománynak azonban ehhez kellett alkalmazkodnia, amit a tudományok egységének projektjén keresztül meg is tett. A tudomány tekintélye ezen a kérdésen nyugodott vagy bukott meg, amelyről a könyv részletesen be akarja mutatni, hogy alapvetően ideológiai kérdés, nem pedig olyasmi, ami a tudományon belüli fejleményekből fakadt.

Tudományok, amelyek pluralisztikusak és modulárisak maradtak. Ennek a folyamatnak döntő összetevője volt a tudomány és az etika, a közgazdaságtan, a filozófia és a mérnöki tudományok közötti kapcsolatok alapvető újragondolása. Gaukroger a tudományos modernitásba való átmenet lebilincselő leírásában öt témát vizsgál.

A kérdések közül, amelyek ezt a változást részletesen alátámasztották: a civilizáció értelmezésének változásai.

A tudományok egységesítésére irányuló törekvés.

A tudományos megértés korlátairól alkotott elképzelés felemelkedése.

Az "alkalmazott" és a "népszerű" tudomány fogalma.

És az a mód, ahogyan a nyilvánosságot formálták a.

Tudományos kép.