Olvasói vélemények
Összegzés:Noah Feldman „A dzsihád után” című könyvéről szóló kritikák a vélemények széles skáláját mutatják be: az iszlám demokráciával kapcsolatos érveit élesen bírálják, de dicsérik is az iszlám és a demokrácia összeegyeztethetőségével kapcsolatos meglátásait. Míg egyesek meggyőzőnek és relevánsnak találják a tanulmányát, mások túlzottan optimistának vagy elfogultnak tartják.
Előnyök:Feldman könyve átfogó áttekintést nyújt az iszlám és a demokrácia kapcsolatáról, és azt sugallja, hogy mindkettő képes egymás mellett létezni. Sok kritikus nagyra értékeli a történelmi perspektívát, és úgy véli, hogy a könyv jól megírt, időszerű és releváns a jelenlegi események szempontjából, különösen az amerikai külpolitikát illetően. Néhányan elismerően nyilatkoznak alapos elemzéséről, esettanulmányairól és a közel-keleti önkényuralmi rezsimek támogatásának újragondolásának fontosságáról.
Hátrányok:A kritikusok aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy Feldman kritikátlanul elfogad bizonyos történelmi narratívákat, és azzal vádolják, hogy figyelmen kívül hagyja az iszlám hódítások erőszakos aspektusait. Egyesek szerint érvei túlságosan optimisták vagy elszakadtak a muszlim többségű nemzetek valóságától. A Kindle-verzió hiányos tartalmáról is beszámoltak, ami befolyásolta az olvasási élményt. Továbbá egyes kritikusok úgy érzik, hogy műve nem különül el jelentősen más tudósok hasonló írásaitól.
(11 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
After Jihad: America and the Struggle for Islamic Democracy
Könyv tartalma:
Világos és meggyőző érv az iszlám világgal szembeni új amerikai álláspont mellett.
Mi jön a dzsihád után? A címlapokon kívül a hívő muszlimok egyre inkább demokratikus politikát követelnek nem demokratikus országaikban. De vajon sikeresen összeegyeztethető-e az iszlám és a demokrácia? Noah Feldman a kortárs muszlim világ szellemi és geopolitikai terepét áttekintve azt javasolja, hogy az iszlám demokrácia valóban életképes és kívánatos, és hogy a Nyugatnak, különösen az Egyesült Államoknak nem elnyomni, hanem megvalósítani kellene.
A demokrácia ösztönzése a muszlimok körében veszélyezteti Amerika autokratikus muszlim szövetségeseit, és felveti a Nyugatot fenyegető új biztonsági fenyegetés rémképét, ha fundamentalistákat választanak meg. Hosszú távon azonban nagyobb veszélyt jelent, ha továbbra is támogatjuk az elnyomó rezsimeket, amelyek elvesztették polgáraik bizalmát. Azzal, hogy az elnyomó rezsimek helyett az iszlám demokraták mellé áll, az Egyesült Államok az általuk támogatott demokratikus elvekhez kötheti őket, csökkentve ezzel az Amerika-ellenességet és elősegítve a tartós békét a Közel-Keleten.
A dzsihád után című könyv a kontextust adja meg annak megértéséhez, hogy a vallási erőszakot elutasító sok muszlim hogyan látja a világot a demokrácia globalizációja után. Arról is szól, hogy az amerikai önérdek hogyan értelmezhető úgy, hogy az olyan külpolitikát foglaljon magában, amely összhangban van azokkal a mélyen vallott demokratikus értékekkel, amelyek Amerikát azzá teszik, ami. Egy olyan időszakban, amikor az iszlámmal való találkozás az amerikai külpolitika domináns kérdésévé vált, a Dzsihád után útitervet nyújt ahhoz, hogy a demokrácia működjön egy olyan régióban, ahol erre különösen nagy szükség van.
