A gonosz misztériuma: XVI. Benedek és a világvége

Olvasói vélemények

A könyv XVI. Benedek pápa lemondását a gonosz misztériumával és az azt övező teológiai vonatkozásokkal összefüggésben vizsgálja. Bemutat egy filozófiai nézetet a jóról és a rosszról az egyházon belül, valamint annak jelentőségét a keresztény tanítás és a politikai cselekvés szempontjából. Míg egyes olvasók lebilincselőnek és éleslátónak találják a könyvet, mások úgy érzik, hogy hiányzik belőle a szükséges mélység, és ismerős területet fed le.

⬤ A csomag gyors átadása
⬤ lebilincselő olvasmány, amely új perspektívákat kínál
⬤ érdekes témákat mutat be Benedek pápa lemondásával és annak teológiai jelentőségével kapcsolatban
⬤ egyes olvasók értékelik a jó és a rossz filozófiai feltárását és drámáját.

⬤ A mélység és a részletesség érzékelhető hiánya
⬤ jelentős átfedések Agamben korábbi műveivel
⬤ Benedek lemondásának tárgyalása minimális
⬤ egyes érvek kidolgozatlannak és sietősnek tűnnek
⬤ a témában járatosak számára nem biztos, hogy új információkkal szolgál.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Mystery of Evil: Benedict XVI and the End of Days

Könyv tartalma:

2013-ban XVI.

Benedek a katolikus egyház történetében mindössze a második pápa volt, aki lemondott tisztségéről. Ebben a rövid, de tanulságos tanulmányban Giorgio Agamben amellett érvel, hogy Benedek gesztusa, amely távolról sem kizárólag egyházi belpolitikai kérdés, példaértékű egy olyan korban, amikor a legitimitás kérdését gyakorlatilag félretették a törvényességre való szűkös összpontosítás javára.

Az egyház közelmúltbeli történetéről szóló elmélkedés a kereszténység egyik legkorábbi dokumentumának, a Thesszalonikaiakhoz írt második levélnek az elemzésébe torkollik, amely a "törvénytelenség embere" és a rejtélyes katechon, a világvégét visszatartó hatalom drámai összecsapását állítja színpadra. Agamben kezében ez a hírhedten homályos passzus feltárja a történelem teológiai dinamikáját, amely mind a mai napig a nyugati kultúrát meghatározza.