A háromszoros zsinór: Test, elme és világ

Olvasói vélemények

Putnam „A háromszoros zsinór” című könyve Putnam Dewey és Royce előadásaiból merítve a kortárs ismeretelmélet és elmefilozófia lebilincselő feltárását mutatja be. A tudat különböző filozófiai nézőpontjait értékeli anélkül, hogy átfogó elméletet kívánna adni, ehelyett az összetett gondolatok tárgyalásának egyértelműségére összpontosít.

Magával ragadó írói stílus, éleslátó megfigyelések, világos érvek és Putnam munkásságának erős szintézise. Hatékonyan tárgyalja a kortárs ismeretelméletet és tudatfilozófiát, miközben értékeli a különböző nézőpontokat.

Nem teljes tudatelmélet; egyes olvasók úgy találhatják, hogy nem foglalkozik teljes mértékben az elme, a test és a világ reprezentációjával, ahogy azt a cím sugallja. Lehet, hogy inkább a nyelvelméletek felé hajlik a fizikalista nézőpontok rovására.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Threefold Cord: Mind, Body, and World

Könyv tartalma:

Mi a kapcsolat az érzékelésünk és a valóság között? Mi a kapcsolat az elme és a test között? Ezekkel a kérdésekkel a filozófusok évszázadok óta foglalkoznak, és napjainkban is jelentős viták tárgyát képezik. Hilary Putnam pályafutása során nagy kreativitással közelítette meg az érzékelés és a valóság, valamint az elme és a test közötti határokat. Most, A háromszoros zsinór: Mind, Body, and World (Elme, test és világ) című könyvében ezeket a kérdéseket fejtegeti, megvilágítva a jelenlegi gondolkodási irányzatok erősségeit és gyengeségeit egyaránt. A rá jellemző szellemességgel és éleslátással Putnam üdítő megoldásokat kínál a filozófia néhány legbosszantóbb problémájára.

Putnam először a realizmus problémáját vizsgálja: lehetséges-e objektív igazság? Elismeri, hogy e kérdés empirikus és idealista megközelítései között mély patthelyzet alakult ki, mindkettőt kritizálja azonban azzal, hogy rávilágít arra a közös, téves feltételezésre, miszerint nem tudjuk közvetlenül érzékelni a világot. J. L. Austin és William James munkásságára támaszkodva Putnam egy finom és kreatív alternatívát dolgoz ki, amelyet "természetes realizmusnak" nevez.

A könyv második része a test és elme kérdését vizsgálja: független-e az elme a fizikai világgal való kölcsönhatásainktól? Putnam ismét két, egymással élesen ellentétes kortárs megközelítést értékel kritikusan, és mindkettőt hiányosnak találja. A Háromszoros zsinór az egész elme-test vitát félrefordítottnak mutatja, és Wittgenstein későbbi munkáira támaszkodva ismét eredeti nézeteket terjeszt elő az érzékelésről és a gondolkodásról, valamint ezek testhez és külső világhoz való viszonyáról. Végül Putnam két kapcsolódó problémával foglalkozik - a kauzalitás szerepével az emberi viselkedésben, valamint azzal, hogy a gondolatoknak és az érzéseknek van-e saját "létezésük".

Putnam világos prózájával és éleslátó példáival A háromszoros zsinór meglazítja a gordiuszi csomót, amelybe a filozófia belekötött az ismeretelmélet kérdésében.