Értékelés:
David Brooks „Út a jellemhez” című könyve az alázatosság kultúrájából az individualizmusra és az önreklámozásra összpontosító, „Nagy Én”-nek nevezett társadalmi váltással foglalkozik. Szembeállítja az „önéletrajz erényeket”, amelyek a külső eredményekre összpontosítanak, az „dicsérő erényekkel”, amelyek a belső jellemre és az erkölcsi tulajdonságokra vonatkoznak. Brooks különböző történelmi személyiségek életén keresztül mutatja be a jellemépítés felé vezető utat, és arra ösztönzi az olvasót, hogy mélyebb, tartalmasabb életre törekedjen.
Előnyök:⬤ Elgondolkodtató vizsgálódás a jellem kontra önérvényesítés témakörében.
⬤ Magával ragadó életrajzi vázlatok erkölcsi példaképekről.
⬤ Világos különbséget tesz az „önéletrajzi erények” és a „dicsérő erények” között.
⬤ Önvizsgálatra és a mélyebb értékek keresésére ösztönöz.
⬤ Jól megalapozott és potenciálisan átalakító meglátások az alázatról és az erkölcsi küzdelemről.
⬤ Néhány olvasó túlságosan részletesnek vagy helyenként lassúnak találja a könyvet.
⬤ Egyes életrajzi részeket ismétlődőnek vagy nem élesen koncentráltnak érezhetünk.
⬤ A múltbeli erkölcsi normák hangsúlyozása visszalépőnek vagy nem általánosan alkalmazhatónak tűnhet.
⬤ Egyesek kritikusnak vagy igényesnek találhatják az üzenetet anélkül, hogy gyakorlati alkalmazásokat nyújtana a mindennapi életre.
(1775 olvasói vélemény alapján)
The Road to Character
#1 NEW YORK TIMES BESTSELLER - David Brooks kihívás számunkra, hogy újra egyensúlyba hozzuk a mérleg nyelvét a külső sikerre - "r sum erényekre" - és az alapelveink között.
AZ ECONOMIST AZ ÉV EGYIK LEGJOBB KÖNYVÉNEK NEVEZTE
David Brooks azzal a bölcsességgel, humorral, kíváncsisággal és éleslátással, amely olvasók millióit hozta el New York Times-rovatához és korábbi bestsellereihez, következetesen meglepő és eredeti módon világítja meg mindennapi életünket. A The Social Animal című könyvében az emberi kapcsolatok idegtudományát és azt vizsgálta, hogyan virágozhatunk együtt. Az Út a jellemhez című könyvében most azokra a mélyebb értékekre összpontosít, amelyeknek az életünket kell meghatározniuk.
Brooks a világ legnagyobb gondolkodóit és inspiráló vezetőit vizsgálva feltárja, hogy a belső harc és saját korlátaik felismerése révén hogyan építettek erős belső jellemet. Frances Perkins munkásaktivista megértette, hogy el kell nyomnia önmagának egyes részeit, hogy egy nagyobb ügy eszközévé válhasson. Dwight Eisenhower nem az impulzív önkifejezés, hanem a megfontolt önuralom köré szervezte az életét. Dorothy Day, a hívő katolikus hittérítő és a szegények bajnoka fiatal nőként megtanulta az egyszerűség és a lemondás szókincsét. A. Philip Randolph és Bayard Rustin polgárjogi úttörők megtanulták a visszafogottságot és az önfegyelem logikáját, azt, hogy még akkor is bizalmatlanok kell lenni önmagunkkal szemben, amikor nemes keresztes hadjáratot folytatnak.
A pszichológiát, a politikát, a spiritualitást és a gyóntatást ötvöző Az út a jellemhez lehetőséget nyújt arra, hogy újragondoljuk prioritásainkat, és arra törekedjünk, hogy gazdag belső életet építsünk, amelyet alázat és erkölcsi mélység jellemez.
"Az öröm - írja David Brooks - olyan melléktermék, amelyet olyan emberek tapasztalnak meg, akik valami másra törekednek. De jön.".
Dicséret Az út a jellemhez
"Egy hiperolvasmányos, világos, gyakran részletgazdag emberi történet." -- The New York Times Book Review.
"Ez a mély és ékesszóló könyv morális sürgetéssel és filozófiai eleganciával íródott." --Andrew Solomon, a Távol a fától és A déli démon szerzője
"Erőteljes, kísérteties könyv, amely az ember bőre alá hatol." - The Guardian.
"Eredeti és szemet gyönyörködtető... Brooks Malcolm Gladwell normatív változata, tudósok és gondolkodók széles köréből válogat, hogy egy olyan gondolatot szőjön, amely nagyobb, mint a részek összege." -- USA Today.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)