Az út a jellemhez

Olvasói vélemények

David Brooks „The Road to Character” című könyve azt a kulturális változást vizsgálja, amely az alázat és az erkölcsi jellem hangsúlyozásától a személyes sikerre és az önreklámozásra, a „The Big Me”-re helyezi a hangsúlyt. Befolyásos történelmi személyiségek szemszögéből szembeállítja az „önéletrajz-erényeket” (külső eredmények) a „dicséret-erényekkel” (alapvető erkölcsi tulajdonságok), és arra ösztönzi az olvasókat, hogy mélyebb jellemet ápoljanak.

A könyv jól megalapozott, számos példát hoz olyan történelmi személyiségekről, akik erős jellemet példáztak. Elgondolkodtató, és önreflexióra ösztönöz a személyes értékek és a társadalmi elvárások közötti különbségről. Sok olvasó találta inspirálónak és felhívásnak az alázat és az erkölcsi erő kifejlesztésére.

Néhányan túlterhelőnek találták az elbeszélést, és úgy érezték, hogy egyes részek túlságosan részletesek vagy ismétlődőek. Voltak olyan panaszok, amelyek a tárgyalt elvek gyakorlati alkalmazásának hiányát kifogásolták. Mások úgy érezték, hogy bár a könyv jó áttekintést nyújt, néha inkább tűnt felszólításnak, mint inspiráló útmutatónak.

(1776 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Road to Character

Könyv tartalma:

#1 NEW YORK TIMES BESTSELLER - David Brooks kihívás számunkra, hogy újra egyensúlyba hozzuk a mérleg nyelvét a külső sikerre - "r sum erényekre" - és az alapelveink között.

AZ ECONOMIST AZ ÉV EGYIK LEGJOBB KÖNYVÉNEK NEVEZTE

David Brooks azzal a bölcsességgel, humorral, kíváncsisággal és éleslátással, amely olvasók millióit hozta el New York Times-rovatához és korábbi bestsellereihez, következetesen meglepő és eredeti módon világítja meg mindennapi életünket. A The Social Animal című könyvében az emberi kapcsolatok idegtudományát és azt vizsgálta, hogyan virágozhatunk együtt. Az Út a jellemhez című könyvében most azokra a mélyebb értékekre összpontosít, amelyeknek az életünket kell meghatározniuk.

Brooks a világ legnagyobb gondolkodóit és inspiráló vezetőit vizsgálva feltárja, hogy a belső harc és a saját korlátaik felismerése révén hogyan építettek erős belső jellemet. Frances Perkins munkásaktivista megértette, hogy el kell nyomnia önmagának egyes részeit, hogy egy nagyobb ügy eszközévé válhasson. Dwight Eisenhower nem az impulzív önkifejezés, hanem a megfontolt önuralom köré szervezte az életét. Dorothy Day, a hívő katolikus hittérítő és a szegények bajnoka fiatal nőként megtanulta az egyszerűség és a lemondás szókincsét. A. Philip Randolph és Bayard Rustin polgárjogi úttörők megtanulták a visszafogottságot és az önfegyelem logikáját, azt, hogy még akkor is bizalmatlanok kell lenni önmagunkkal szemben, ha nemes keresztes hadjáratot folytatunk.

A pszichológiát, a politikát, a spiritualitást és a gyóntatást ötvöző Az út a jellemhez lehetőséget nyújt arra, hogy újragondoljuk prioritásainkat, és arra törekedjünk, hogy gazdag belső életet építsünk, amelyet alázat és erkölcsi mélység jellemez.

"Az öröm - írja David Brooks - olyan melléktermék, amelyet olyan emberek tapasztalnak meg, akik valami másra törekednek. De jön.".

Dicséret Az út a jellemhez

"Egy hiperolvasmányos, világos, gyakran részletgazdag emberi történet." -- The New York Times Book Review.

"Ez a mély és ékesszóló könyv morális sürgetéssel és filozófiai eleganciával íródott." --Andrew Solomon, a Távol a fától és A déli démon szerzője

"Erőteljes, kísérteties könyv, amely az ember bőre alá hatol." - The Guardian.

"Eredeti és szemet gyönyörködtető... Brooks Malcolm Gladwell normatív változata, tudósok és gondolkodók széles köréből válogat, hogy egy olyan gondolatot szőjön, amely nagyobb, mint a részek összege." -- USA Today.