A kognitív disszonancia elmélete

Olvasói vélemények

A kritikák kiemelik, hogy Leon Festinger „A kognitív disszonancia elmélete” című könyve olyan alapvető elméletet mutat be a pszichológiában, amely az idők során is releváns és hatásos maradt. A könyvet nagyra értékelik magával ragadó írói stílusa, személyes és kortárs társadalmi problémákra való alkalmazhatósága, valamint az összetett pszichológiai fogalmak alapos magyarázata miatt. Egyes kritikusok azonban kritizálják, hogy az írás túlságosan bőbeszédű, és megjegyzik, hogy a fogalmak triviálisnak vagy ismétlődőnek tűnhetnek. Összességében a pszichológia kedvelői számára kötelező olvasmánynak számít.

⬤ Magával ragadó és könnyen olvasható
⬤ Alkalmazható személyes ügyekben és kortárs társadalmi kérdésekben
⬤ Eredeti és jelentős kutatás
⬤ Értékes betekintést nyújt az emberi viselkedés és a kognitív összhangba
⬤ Élvezetes példák, amelyek az összetett elméleteket is átélhetővé teszik
⬤ Kifejezetten ajánlott pszichológushallgatóknak és szakembereknek.

⬤ Egyesek szerint az írás fárasztóan túl hosszú és szükségtelenül bonyolult
⬤ Kritika, hogy egyes fogalmak triviálisak
⬤ Egyes, a könyvben leírt kísérleteket nevetségesnek tartanak
⬤ Néhány olvasó úgy érezte, hogy nem nyert mélyebb megértést a szövegből.

(23 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A Theory of Cognitive Dissonance

Könyv tartalma:

Leon Festinger kognitív disszonanciaelmélete széles körben elismert, a motiváció és a szociálpszichológia területén fontos és befolyásos koncepciói miatt. A disszonancia elméletét itt arra a problémára alkalmazzuk, hogy a részleges jutalmazás, a jutalom késleltetése és az erőfeszítés ráfordítása a tréning során miért eredményezi a kihalással szembeni fokozott ellenállást.

A szerző azt állítja, hogy a tanuláselméleten belül zsákutcába jutottunk, főként azért, mert néhány fő feltevése nyilvánvalóan ellentétben áll cetain jól megalapozott kísérleti eredményekkel. A könyv egy új elméletet terjeszt elő, amely látszólag összeegyeztetni látszik ezeket az adatokat és feltételezéseket.

Ez az új elmélet olyan adatokat is meg tud magyarázni, amelyekkel más elméleteknek nehézségeik vannak: olyan empirikus jelenségeket integrál, amelyeket eddig nem tartottak összefüggőnek, és olyan kísérletek eredményei támasztják alá, amelyeket kifejezetten a következmények tesztelésére terveztek. Ezeket a kísérleteket a szövegben teljes körűen ismertetjük.