A középkori filozófia szelleme

Olvasói vélemények

Etienne Gilson „A középkori filozófia szelleme” című könyve kihívást jelentő, de mégis hasznos felfedezés a középkori keresztény filozófiáról, különösen olyan gondolkodók szemszögéből, mint Aquinói Szent Tamás. Bár a könyv hozzáférhető és gazdag meglátásokkal teli, gondos olvasást igényel, és leginkább azoknak ajánlott, akik már rendelkeznek a teológiai és filozófiai fogalmak előzetes ismereteivel.

A könyv összetett témája ellenére világos, közérthető nyelven íródott. Mély betekintést nyújt a keresztény filozófiába, különösen a középkori gondolkodás jelentőségébe, és érvel a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás fontossága mellett a nyugati filozófia fejlődésében. Gilson humora és a hétköznapi olvasók iránti tisztelete teszi átélhetővé, történelmi elemzése pedig dicséretes.

Nem könnyű olvasmány; a könyv sűrű, és jelentős koncentrációt, valamint teológiai és filozófiai előismereteket igényel. Néhány kritika megjegyezte, hogy a részletek túlságosan nagy száma miatt hiányzik az átfogó rálátás. A könyv előadássorozatként való megjelenése miatt kevésbé tűnik koherensnek, és úgy is lehet tekinteni, hogy túlságosan Aquinóira összpontosít, és elhanyagolja más középkori filozófusok árnyalt tárgyalását.

(20 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Spirit of Mediaeval Philosophy

Könyv tartalma:

Etienne Gilson ebben a könyvében (L'esprit de la philosophie medievale című jól ismert művének fordításában) arra vállalkozik, hogy meghatározza a középkori filozófia szellemét.

Gilson felteszi a kérdést, hogy vajon kialakítható-e a keresztény filozófia fogalma, és hogy a középkori filozófia nem a legadekvátabb történelmi kifejeződése-e ennek. Azt állítja, hogy a középkori filozófia szelleme a kereszténység szelleme, amely áthatja a görög hagyományt, benne munkálkodik, és egy bizonyos, sajátosan keresztény világnézetet merít belőle.

Hipotézisének alátámasztására Gilson a középkori gondolkodást a kialakulóban lévő állapotában vizsgálja, pontosan azon a ponton, ahol a zsidó-keresztény oltvány beilleszkedett a hellén hagyományba. Gilson bizonyítása elsősorban történeti és helyenként elméleti jellegű, amikor azt sugallja, hogy az elődeinket oly sok évszázadon át kielégítő tanokat hogyan lehet ma is elképzelhetőnek találni.