A tomista realizmus és a tudás kritikája

Olvasói vélemények

Etienne Gilson könyve az idealizmussal a tomista realizmuson keresztül kritikusan foglalkozik, így nélkülözhetetlenné teszi a lét és a tudás filozófiai kérdéseivel küszködők számára. Bár mély meglátásaiért és kritikai elemzéséért dicsérik, a könyvet kritika érte egy súlyos nyomdai hiba miatt, valamint azért, mert nem nyújtja a tomista realizmus védelmét, amelyre egyes olvasók számítottak.

⬤ Az idealizmus kritikájának megértéséhez nélkülözhetetlen.
⬤ Mesterien bontja le az idealizmus hibáit Szent Tamás realizmusával.
⬤ Jól lefordítva, az összetett gondolatokat is érthetővé teszi.
⬤ Értékes a filozófia hallgatói számára, és segít tisztázni a tomizmus és a modern filozófiai nézőpontok közötti különbségeket.

⬤ Nehezen olvasható, nem minden közönség számára hozzáférhető.
⬤ Néhány példányban súlyos nyomdahibák, amelyek szinte használhatatlanná teszik őket.
⬤ Néhány olvasó félrevezetőnek találta a cím alapján a tomista realizmus védelmének hiányát.

(8 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Thomist Realism and the Critique of Knowledge

Könyv tartalma:

A nagyra becsült francia filozófus,? tienne Gilson, a kanti modernizmusra adott válaszában briliánsan tárja fel a tomista realizmus és a hamis tomizmusok mélységeit is. A Mark Wauck által kitűnően fordított fontos mű a filozófia lényeges elemeit összefüggő, könnyen érthető és erudita szerkezetként tárja elénk, mégpedig szigorúan Szent Tamás legjobb hagyományai szerint.

Gilson végleges válaszként íródott azoknak a filozófusoknak, akik a kritikai filozófiát a skolasztikus realizmussal próbálták összeegyeztetni, és a filozófia történészének tekintette magát, akinek fő feladata a helyreállítás volt, és elsősorban az egyház közös doktora, Aquinói Szent Tamás bölcsességének helyreállítása. Gilson tézise az volt, hogy a realizmus összeegyeztethetetlen a kritikai módszerrel, és hogy a realizmus, amennyiben reflektív és az irányadó elveinek tudatában van, a maga megfelelő módszere.

Mesteri módon számol be a neo-skolasztikus megújulást alakító különböző erőkről, de Gilson csak annyiban foglalkozik a múlttal, amennyiben az a jelenre világít rá. Kritikái mellett Gilson az igazi thomista realizmus pozitív kifejtését is bemutatja, feltárva a realizmus alapját a megismerő szubjektum egységében.