Középkori esszék

Olvasói vélemények

A kritikák Etienne Gilson „Középkori esszék” című művét lebilincselő és közérthető írásmódja miatt dicsérik, kiemelve az informatív tartalmat és a szerző képességét az összetett gondolatok világos bemutatására. Az olvasók nagyra értékelik humorát és a középkori filozófiáról nyújtott tanulságos nézőpontjait. Ugyanakkor van néhány aggály a le nem fordított latin kifejezésekkel és idézetekkel kapcsolatban, amelyek kihívást jelenthetnek a területen tudományos háttérrel nem rendelkezőknek.

⬤ Magával ragadó és közérthető írás
⬤ humoros stílus
⬤ informatív tartalom
⬤ összetett gondolatok világos bemutatása
⬤ élvezetes olvasmány
⬤ jó Kindle-formázás kevés gépelési hibával és könnyen hozzáférhető jegyzetekkel.

Sok latin nyelvű idézet és kifejezés nincs lefordítva; olyan szintű ismeretet feltételez a témában, amely kihívást jelenthet a filozófiai háttérrel nem rendelkező általános olvasók számára.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Medieval Essays

Könyv tartalma:

Ez a könyv a huszadik század vezető középkorkutatója, Etienne Gilson kilenc cikkének gyűjteménye. A thomista filozófia újjáélesztésének jelentős résztvevője, Gilson a Francia Akadémia tagja volt, és a Sorbonne-on és a College de France-on tetőző egyetemi karrierje után visszautasította a Harvard Egyetem felkérését, hogy több évtizeden át a Torontói Egyetem Középkori Tanulmányok Pápai Intézetének irányító szelleme legyen.

Számos cikke önmagában is megállja a helyét, mivel jelentős mértékben járul hozzá olyan témákhoz, mint Szent Anselm ontológiai érvelése Isten létezése mellett. Hasonlóképpen, A középkor és a naturalizmus a reneszánsz humanistákat és reformereket állítja szembe a középkorival a természethez való viszonyuk meghatározó kérdésében, hogy megértsük, ki áll valójában közelebb az ókori görögökhöz. A cikkek mindegyike betekintést nyújt a nagy szintetikus víziókba, amelyeket Gilson ismertebb művei, például A középkori filozófia szelleme fogalmaznak meg.

Gilsonnak a keresztény filozófia tágabb témájára irányuló aprólékos ásómunkáját látjuk a latin Averroista Boethius dákiai Boethiusnak a világ örökkévalóságáról szóló könyvének vizsgálatában. Gilson úgy találja, hogy Boethius sohasem fejti ki a latin averroizmusnak tulajdonított nézetet, miszerint a vallásban és a filozófiában egymásnak ellentmondó igazságok vannak, bár úgy véli, hogy Boethius sikertelennek tartja a filozófia és a teológia kapcsolatának bemutatását. A nyitódarab egy mára már megnyert (és nagyrészt Gilson erőfeszítései révén megnyert) csatát dolgoz fel újra, nevezetesen a középkori filozófia puszta létezésének elismeréséért és a tudományos világban való helyének kivívásáért folytatott küzdelmet.

A cikk azonban arra is törekszik - ami a kilenc cikken keresztül összekötő szál lesz -, hogy rámutasson annak az egyediségére, amit Gilson keresztény filozófiának nevez. A záró cikk a nagy muzulmán gondolkodó, Avicenna mélyreható hatását tanulmányozza Latin-Európára, párhuzamot vonva Avicenna munkássága és a nagy keresztény középkoriak, például Aquinói Tamás és Duns Scotus munkássága között. Amikor Gilson 1978-ban meghalt, a filozófiatörténetről, különösen Istenről, a lét vagy esse elsőbbségéről a lényeggel szemben, valamint a kereszténység filozófiára gyakorolt hatásáról szóló munkásságának nagy részét már lefordították.

Jelentős mennyiségű anyag azonban még nem jelent meg angolul. A Medieval Studies kiadása fontos lépést jelent abban, hogy ezek a fontos művek bekerüljenek az angol nyelvű világba.