Értékelés:
Az Edward Bernays „Crystallizing Public Opinion” című könyvéről szóló kritikák kiemelik, hogy a könyv a public relations és a média közvéleményre gyakorolt hatásának megértése szempontjából alapvető fontosságú szöveg. A könyvet dicsérik előremutató meglátásaiért, évtizedek múltán is fennálló aktualitásáért, valamint a propagandáról és a közhangulatról szóló oktatásban betöltött szerepéért. Ugyanakkor kritika éri a rossz szerkesztés, a tipográfiai hibák és a szerző arroganciája miatt, valamint a szakterület más műveihez képest amatőrnek tartják.
Előnyök:⬤ Lenyűgöző és tanulságos olvasmány.
⬤ Releváns betekintést nyújt a public relations és a média befolyásolásába.
⬤ Különösen értékes a propaganda és a közvélemény kialakításának megértéséhez.
⬤ Erősen ajánlott a szociológia, a politikatudomány és a PR hallgatóinak.
⬤ Olyan történelmi perspektívákat tartalmaz, amelyek a modern kontextusban is alkalmazhatóak.
⬤ Számos szerkesztési hiba és elgépelés, amelyek rontják az olvasás élményét.
⬤ A technikák egyértelmű osztályozásának hiánya, ami kevésbé teszi „felhasználói kézikönyvvé”.
⬤ Bernays arroganciája és önhittsége zavaró lehet.
⬤ Egyes kritikusok szerint a könyv nem elég mélyreható más művekhez, például Lippmann „Public Opinion”-jéhez képest.
(102 olvasói vélemény alapján)
Crystallizing Public Opinion
A Crystallizing Public Opinion egy Edward Bernays által írt, 1923-ban megjelent könyv. Talán ez az első könyv, amely meghatározza és elmagyarázza a public relations területét.
Bernays úgy határozza meg a public relations tanácsadót, mint aki a sajtóügynöknél több, mint valaki, aki képes hasznos szimbolikus kapcsolatot teremteni a tömegek között. A megfelelő üzeneteket a csoportpszichológia gondos tanulmányozása alapján kell megalkotni, és nem pusztán a hírek terjesztésével, hanem tényleges hírteremtéssel kell terjeszteni.
Példákat hoz a pályafutása kezdetéről, és olyan teoretikusok gondolatait idézi, mint Walter Lippmann és Wilfred Trotter.
A Crystallizing Public Opinion egy évvel Lippmann Public Opinion című műve után jelent meg, és Lippman elveinek a közvélemény aktív manipulálására való alkalmazásaként értelmezhető. Míg Lippmann a kormányzat nagyobb szerepét látta a közvélemény irányításában, Bernays a vállalatra és annak PR-feladataira összpontosított.
Sue Curry Jansen professzor szerint Bernays elferdítette Lippman munkásságát (és hogy a PR-történészek, például Stuart Ewen és Larry Tye kritikátlanul átvették Bernays-t ebben a kérdésben). Azt írja, hogy a Public Opinion a racionalitás azon korlátainak elemzése, amelyekkel a demokratikus társadalomnak szembe kell néznie, és hogy "Bernays szisztematikusan kifordítja Lippmann kritikáját a public relations bocsánatkérésévé azzal, hogy szelektíven és megtévesztően idézi őt olyan álláspontok alátámasztására, amelyeket Lippmann egyértelműen elutasít". Míg Lippmann a sztereotípiát egyfajta vakfoltként vagy a racionális gondolkodás akadályaként kezelte, Bernays úgy tekintett rá, mint "a PR-tanácsadás nagy segítségére", annak ellenére, hogy "nem feltétlenül igaz". Azt is megállapítja, hogy a Crystallizing Public Opinion néha olyan idézeteket tulajdonít Lippmannak, amelyek egyáltalán nem illenek a Public Opinion szövegéhez.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)