Propaganda

Olvasói vélemények

A könyv mély betekintést nyújt a tömegek propagandával való manipulálásába, kiemelve annak történelmi összefüggéseit és a modern társadalomban való folyamatos aktualitását. Erősségei ellenére néhány olvasó úgy találta, hogy a propaganda gyakorlati módszereit illetően nem elég mélyreható, és úgy érezte, hogy túlságosan is a propaganda alkalmazásának igazolása felé hajlik.

⬤ A bevezető nagyon dicséretes, erős hangot ad a könyvnek.
⬤ A tartalmat relevánsnak és kritikus olvasmánynak tartják a kortárs propaganda és hatásának megértéséhez.
⬤ Éleslátó perspektívát nyújt egy elitcsoport szerepéről a társadalom irányításában.
⬤ Értékes a politikában, a médiában vagy az üzleti életben dolgozók számára.
⬤ Arra ösztönzi az olvasókat, hogy jobban megismerjék a propaganda taktikáit.

⬤ A könyv elsősorban filozófiát és történelmet tárgyal, nem pedig gyakorlati módszereket, ami néhány olvasónak csalódást okozott.
⬤ Néhányan ismétlődőnek és elavultnak találták, olyan alapfogalmakkal, amelyekkel sokan már tisztában vannak.
⬤ Hiányzik a propagandával kapcsolatos etikai megfontolások mélyreható feltárása.
⬤ Néhány kritika úgy vélekedett, hogy a könyv nem nyújt lényeges új ismereteket.
⬤ Néhányan a hangoskönyv helyett a fizikai könyv elolvasását javasolják, amelyet kevésbé találtak lebilincselőnek.

(43 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

2024 Keményfedeles újranyomás az 1928-as kiadásból. A Propaganda, Bernays 1928-ban írt nagy hatású könyve a társadalomtudományok és a pszichológiai manipuláció szakirodalmát építette be a nyilvános kommunikáció technikáinak vizsgálatába.

Bernays a könyvet néhány korábbi műve, például a Crystallizing Public Opinion (1923) és az A Public Relations Counsel (1927) sikerére válaszul írta. A Propaganda a tömegek manipulálása mögötti pszichológiát vizsgálta, valamint azt, hogy a szimbolikus cselekvés és a propaganda segítségével hogyan lehet befolyásolni a politikát, a fogyasztói döntéseket és a vállalati imázst, amit ma „branding”-nek nevezünk. Walter Lippmann volt Bernays el nem ismert amerikai mentora, és az ő The Phantom Public című munkája nagyban befolyásolta az egy évvel később a Propagandában kifejtett gondolatokat.

Ez a mű juttatta Bernays-t a médiatörténészek szemében a „public relations atyjának”.

Bernay kézikönyve a tömegmanipulációról részletesen megvizsgálja, hogyan alakítják és irányítják a közbeszédet és a közvéleményt a politikában, az üzleti életben, a művészetben, az oktatásban és a tudományban. Egy olyan világban, amelyet a politikai pörgés és a médiamanipuláció ural, a Propaganda alapvető olvasmány mindazok számára, akik meg akarják érteni, hogyan használja a hatalmat társadalmunk uralkodó elitje.

Sigmund Freud unokaöccse, Edward Bernays (1891-1995) úttörője volt a közvélemény formálásának és manipulálásának tudományos technikájának, amelyet ő „a beleegyezés mérnökének” nevezett. Az I. világháború alatt Walter Lippmann-nal együtt szerves része volt az amerikai Közvélemény-tájékoztatási Bizottságnak (CPI), egy hatalmas propagandagépezetnek, amely úgy reklámozta és adta el a háborút az amerikai népnek, mint ami „biztonságossá teszi a világot a demokrácia számára”.

Az összes jövőbeli háború marketingstratégiája a CPI modelljére épült. A következő fél évszázadban Bernays a CPI-ben elsajátított technikákat Lippmann és Freud elképzeléseivel ötvözve a lakosság politikai és vállalati befolyásolására irányuló beleegyezés-technika szókimondó híve lett, és kiérdemelte a „public relations atyja” becenevet. Nagyhatalmú ügyfelei között volt Calvin Coolidge elnök, a Procter & Gamble, a CBS, az American Tobacco Company, a General Electric és a United Fruit Company.