Értékelés:
G. K. Chesterton „A labda és a kereszt” című könyvét magával ragadó történetvezetése, humora és mély filozófiai témái miatt dicsérik. Sok olvasó nagyra értékeli a regény szereplőit és a hit és az ateizmus kérdésének vizsgálatát, mindezt Chesterton jellegzetes szellemességével. Egyesek azonban egyenetlennek és követni nehéznek találják az elbeszélést, és egyes kiadásokban a nyomdai minőséggel kapcsolatos problémák merülnek fel.
Előnyök:⬤ Elgondolkodtató és éleslátó filozófiai témák.
⬤ Szellemes és humoros párbeszédek.
⬤ Magával ragadó történetmesélés, amely egyensúlyban tartja a cselekvést és az elmélkedést.
⬤ Pozitív fogadtatás a fiatal olvasók körében.
⬤ Időtlen aktualitás, ami a kortárs közönség számára is élvezhetővé teszi.
⬤ Néhány olvasó szerint a történetvezetés egyenetlen és nehezen követhető.
⬤ Bizonyos kiadások nyomdai minősége rossz, ami befolyásolja az olvashatóságot.
⬤ A Chesterton stílusával újonnan ismerkedők számára kihívást jelenthet előzetes kontextus vagy elemzés nélkül.
(82 olvasói vélemény alapján)
The Ball and the Cross
Mint G. K. Chesterton legtöbb regénye, A labda és a kereszt is egyszerre szellemes és mély, a komoly vallási és filozófiai kérdéseket sziporkázó humorba és szeszélybe burkolva. A The Commonwealth című brit kiadványban 1905-06-ban jelent meg sorozatban, Chesterton második regénye 1909-ben jelent meg először könyv formájában Amerikában, és a fantázia, a bohózat és a teológia mámorító keverékével elragadtatta és kihívások elé állította az olvasókat.
A Golyó és a kereszt cselekménye két skót férfi - az egyik hívő, de naiv római katolikus, a másik buzgó, de naiv ateista - forró vitájának krónikája. Fanatikusan vallott nézeteik - amelyek egy párbajhoz vezetnek, amelyet felajánlanak, de soha nem vívnak meg - komikus kalandok sokaságát inspirálják, amelyek allegorikus szintjei erőteljesen tárják fel a teizmus és az ateizmus közötti vitát.
Martin Gardner kiváló bevezetője A labda és a kereszthez feltárja a Chesterton és egy híres ateista közötti valós vitát, amely a történet ihletője volt, és feltárja a regény néhány lehetséges allegorikus jelentését. A könyv számos érdekes filozófiai tulajdonságát értékelve Gardner úr felhívja az olvasók figyelmét a könyv színes stílusának örömeire is... a mulatságos szójátékokra és az okos paradoxonokra... valamint az őrült cselekmény humorára és melodrámájára.
