Az örök ember: Az eredeti 1925-ös kiadás

Olvasói vélemények

G. K. Chesterton „Az örök ember” című könyvéről szóló kritikák kiemelik a könyv mély filozófiai meglátásait, különösen a kereszténységgel és az ember evolúciójával kapcsolatban, ugyanakkor rámutatnak bizonyos kiadásokkal kapcsolatos jelentős problémákra, mint például a rossz formázás, a gépelési hibák és a kényelmetlen méretek. Sok recenzens dicséri Chesterton ékesszóló stílusát és kihívást jelentő gondolatait, de figyelmeztetnek arra, hogy a könyv nehezen olvasható, és nem biztos, hogy alkalmas azoknak, akik nem ismerik a filozófiát, a teológiát vagy Chesterton stílusát.

⬤ Mély filozófiai betekintést nyújt a kereszténységbe és a vallás fejlődésébe.
⬤ Chesterton írása ékesszólónak és magával ragadónak tekinthető.
⬤ Széles körben befolyásosnak tartják, különösen az olyan gondolkodók, mint C.S. Lewis keresztény hitre térítésében.
⬤ Éles kritikát fogalmaz meg a modern evolucionizmus és materializmus ellen.
⬤ Egyedülálló osztályozási rendszerrel rendelkezik a vallások megértéséhez.

⬤ Sok kiadásban vannak elgépelési, formázási és általános olvashatósági problémák.
⬤ Néhány olvasó kihívásnak és sűrűnek találja a könyvet; türelmet és gondos olvasást igényel.
⬤ A könyv talán nem tetszik azoknak, akik a logikus érvelést részesítik előnyben a filozófiai kérdésfeltevéssel szemben.
⬤ Egyes kiadások kényelmetlen mérete és rossz megjelenése rontja az olvasás élményét.
⬤ A korabeli alakokra és eszmékre való hivatkozások zavaróak lehetnek a modern olvasók számára.

(476 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Everlasting Man: The Original 1925 Edition

Könyv tartalma:

A Gilbert Keith Chesterton által 1925-ben írt The Everlasting Man a felszínen válasz H. G. Wells The Outline of History című művére, amelyben Wells végül az evolúció elmélete mellett érvel a kreacionizmussal szemben. Ha jobban megnézzük, ahelyett, hogy a hitről és Isten misztériumairól szóló tipikus vitát találnánk az evolúcióelméletre adott válaszként, az olvasók Chesterton saját tárgyilagos és szenvedélyes beszámolóját találják az emberi történelemről és a mai lényekké való fejlődésünkről, valamint Jézus Krisztus és a keresztény egyház történetéről és fejlődéséről.

Chesterton kihívja az olvasókat, keresztényeket és nem keresztényeket egyaránt, hogy lépjenek egy lépést hátra, és objektíven vizsgálják meg nemcsak az evolúcióról szóló elképzeléseket, amelyeket más szerzők, például H. G. Wells és Charles Darwin más műveiben is tárgyalnak, hanem a teremtésről szóló keresztény elbeszéléseket is ugyanilyen objektíven vizsgálják meg. Megközelítésében az olvasók meglátják, hogy a keresztény eredetszemlélet ugyanolyan tudományos és logikus, mint a különböző világi álláspontok. Az evolúcióról és a kreacionizmusról szóló legtöbb keresztény munkával ellentétben nem érvel az evolúció gondolata ellen. Ehelyett Chesterton arra kéri az olvasókat, hogy gondolják végig, hogy az ember mindig is fejlettebb kommunikációs és gondolkodási képességekkel rendelkezett, mint más állatok.

Kitér azokra a világi vitákra is, amelyek Krisztusról mint egyszerű történelmi alakról, és nem mint Isten fiáról szólnak. Emlékeztet bennünket arra, hogy bár Krisztus ember volt, jó cselekedetei és tanításai miatt fejlettebb ember volt, mint a körülötte élők, és olyan alak, aki végül azért született, hogy meghaljon és feltámadjon, hogy segítsen az embereknek megtalálni az utat a bűneik megbocsátásához. Chesterton Az örökkévaló ember nagyszerű társat kínál az olvasóknak H. G. Wells A történelem vázlata című művéhez azon az úton, hogy megalapozott döntést hozzanak az emberek eredetéről, valamint Isten és az ő fia, Jézus Krisztus létezéséről alkotott felfogásukról és hitükről.