Olvasói vélemények
Összegzés:A „The Fall of Language in the Age of English” (A nyelv bukása az angol nyelv korában) című könyvről szóló kritikák a legkülönfélébb reakciókat mutatják, sok olvasó értékeli az angol mint egyetemes nyelv japánra és más helyi nyelvekre gyakorolt hatásának provokatív vizsgálatát. A könyvet informatív és elgondolkodtató jellegéért jegyzik, de egyes kritikusok kritizálják érveit, amelyek időnként nem meggyőzőek vagy túlságosan nacionalisták.
Előnyök:Az olvasók elismerően nyilatkoznak a könyvről, mert elgondolkodtató és informatív, különösen az angol és a japán nyelv kapcsolatát illetően. Sokan lebilincselőnek találták Mizumura személyes meglátásait és a nyelvi fejlődéssel kapcsolatos elmélkedéseit, és néhányan a fordítás minőségét is nagyra értékelték. Ajánlott a nyelvészet és a kulturális cserék iránt érdeklődőknek.
Hátrányok:A kritikusok aggodalmukat fejezik ki a könyv vélt nacionalista irányultsága miatt, és azt állítják, hogy egyes érvekből hiányoznak a szilárd bizonyítékok. Mások úgy érezték, hogy az írás unalmas vagy túlságosan bonyolult lehet. Néhány kritikus kifogásolja a tézist, azt állítva, hogy az túlságosan leegyszerűsíti a japán nyelv és irodalom előtt álló kihívásokat.
(13 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Fall of Language in the Age of English
Könyv tartalma:
A Kobayashi Hideo-díjjal kitüntetett A nyelv bukása az angol nyelv korában című könyv azt a küzdelmet tárja elénk, amelyet az angol nyelv dominanciájának idején a saját nyelvünk ragyogásának megőrzéséért vívunk. A Tokióban született, de az Egyesült Államokban nevelkedett és tanult Minae Mizumura elismeri az egyetemes nyelv értékét a tudás keresésében, ugyanakkor a több nyelv által kínált különböző megértési módokat is elfogadja. Óva int attól, hogy elveszítsük ezt az értékes sokszínűséget.
Az egyetemes nyelvek mindig is kulcsszerepet játszottak az emberi társadalmak fejlődésében - mutatja Mizumura -, de az internet globalizált világában az angol gyorsan az emberiség egyetlen közös nyelvévé válik. A folyamat megállíthatatlan, és a teljes nyelvi egyenlőségre való törekvés téveszme - és mégis, bizonyos fajta tudás csak bizonyos nyelveken írt írásokon keresztül szerezhető meg.
Mizumura ezeket az írásokat "szövegeknek", végső formájukat pedig "irodalomnak" nevezi. Csak az irodalom, és ami még alapvetőbb, a különféle nyelvek révén, amelyek különféle irodalmakat szülnek, táplálhatjuk és gazdagíthatjuk az emberiséget. Mizumura saját írói és nyelvszerető tapasztalatait beépítve, valamint a japán nyelv párhuzamos történetébe ágyazva intim betekintést nyújt az egyéni és nemzeti kifejezésmód jelenségeibe.
