A nyelvi állat: Az emberi nyelvi képesség teljes alakja

Olvasói vélemények

Charles Taylor „A nyelvi állat” című könyve elgondolkodtatóan vizsgálja az emberi nyelvet, hangsúlyozva annak központi szerepét a világ megértésében. Bár a könyv elismert tudományos mélységéről és innovatív érveiről, egyes olvasók úgy érezték, hogy a szerkesztés és az érthetőség javára válhatna. Összességében a nyelvészet és a filozófia meglátásaiért nagy elismerésben részesült.

⬤ A nyelv emberi megértésben betöltött szerepének éleslátó feltárása.
⬤ Jól kutatott és jól megfogalmazott érvek.
⬤ A nyelv holisztikus perspektíváját kínálja, amely különbözik az általános elméletektől.
⬤ Ajánlott a nyelv és a jelentés iránt érdeklődő társadalomtudósok és tudósok számára.
⬤ Elismert, jelentős filozófiai mű, amely hozzájárul a multikulturalizmusról és a szekularizmusról szóló vitákhoz.

⬤ Néhány olvasó kihívást jelentőnek és összetettnek találta, egyes részeit úgy olvasta, mint egy folyamatban lévő munkát.
⬤ A nyelvelméletek felosztása egyesek számára megkérdőjelezhetőnek tűnhet.
⬤ A terjedelmes tudományos diskurzus miatt egyes részek nem egyértelműek.
⬤ Talán nem vonzó az alkalmi olvasóknak vagy azoknak, akik nem rendelkeznek komoly nyelvészeti vagy filozófiai háttérrel.

(14 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Language Animal: The Full Shape of the Human Linguistic Capacity

Könyv tartalma:

Charles Taylor a Sources of the Self (Az én forrásai) és A Secular Age (Egy szekuláris korszak) című alapvető műveiben megmutatta, hogyan teremtjük meg a létezés lehetséges módjait, mind egyénként, mind társadalomként. Több évtizedes gondolatmenetét bemutató új könyvében azt bizonyítja, hogy e generatív folyamat középpontjában a nyelv áll.

A filozófusok évszázadok óta megosztottak a nyelv természetéről. A racionális empirista hagyomány hívei - Hobbes, Locke, Condillac és örököseik - azt állítják, hogy a nyelv olyan eszköz, amelyet az ember az információ kódolására és közlésére fejlesztett ki. A The Language Animal című könyvében Taylor kifejti, hogy ez a nézet figyelmen kívül hagyja azt a döntő szerepet, amelyet a nyelv játszik a gondolkodás kialakításában, amelyet kifejezni hivatott. A nyelv nem pusztán leír; jelentést alkot, és alapvetően alakítja az emberi tapasztalatot. Az emberi nyelvi képességgel nem veleszületetten rendelkezünk. Először másoktól tanuljuk meg a nyelvet, és a közös beszédgyakorlatba beavatva a beszélgetésből kialakul egyéni énünk.

Taylor a német romantikusok, Hamann, Herder és Humboldt gondolkodását a nyelvi holizmus elméletévé bővíti. A nyelv intellektuális, de művészi ábrázolásokban, gesztusokban, hanglejtésekben, metaforákban, valamint a beszédet kísérő hangsúly- és attitűdváltásokban is megjelenik. Az emberi nyelv nem ismeri a test és a szellem közötti határt. A „nyelvi állat” teljes képességének megvilágításával Taylor rávilágít arra a kérdésre, hogy mit jelent embernek lenni.