A palliatív társadalom: A fájdalom ma

Olvasói vélemények

A könyv a világjárvány idején a fájdalommal, a boldogsággal és metafizikai állapotunkkal kapcsolatos kortárs kérdések elgondolkodtató elemzését mutatja be. A szerző kritikával illeti a modern társadalom fájdalomkerülő magatartását, valamint ennek a boldogságra és magára az életre gyakorolt hatásait. A könyv filozófiai alakokról szóló vitákat is tartalmaz, és ösztönzően mutatja be a társadalmi normákról alkotott képet, megszólítva azokat, akik mélyebb értelmet keresnek az aktuális eseményekben.

⬤ A kultúra, a média, az egészségügy és a világjárvány összefüggésében a metafizikai állapotok briliáns és desztillált elemzését kínálja.
⬤ Értékes kritikát tartalmaz a világjárvány politikájáról és a neoliberalizmusról, ami a kortárs viták szempontjából is relevánssá teszi.
⬤ Gyorsan olvasható, tizenegy kompakt esszével.
⬤ Éleslátó filozófiai vitákat tartalmaz, olyan jelentős gondolkodókkal kapcsolatban, mint Nietzsche és Heidegger.
⬤ Kritikus gondolkodásra ösztönöz a modern társadalom fájdalomkerüléséről és az igazi boldogságra gyakorolt hatásáról.

⬤ Néhány olvasó a szerző stílusát és érvelését nem találja egyértelműnek és reménytelennek.
⬤ A könyv nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog, különösen azoknak nem, akik egyenesebb elbeszéléseket vagy optimistább nézőpontokat keresnek.
⬤ Lehet, hogy nem mindenki értékeli a filozófiai nehézséget, amely a tartalom feldolgozásához szükséges.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Palliative Society: Pain Today

Könyv tartalma:

Mai társadalmainkat egy általános algofóbia jellemzi: a fájdalomtól való általános félelem. Minden fájdalmas állapotot igyekszünk elkerülni - még a szerelmi fájdalmat is gyanúsnak tekintjük. Ez az algofóbia a társadalomra is kiterjed: egyre kevesebb teret kapnak azok a konfliktusok és viták, amelyek fájdalmas vitákra adhatnak okot. Ez a politikát is megragadja: a politika egy enyhítő politikává válik, amely képtelen olyan radikális reformokat végrehajtani, amelyek fájdalmasak lehetnek, így csak még többet kapunk ugyanabból.

A koronavírus-járvánnyal szembenézve a palliatív társadalom a túlélés társadalmává alakul át. A vírus behatol a jólét palliatív zónájába, és karanténzónává változtatja azt, ahol az élet egyre inkább a túlélésre összpontosul. És minél inkább a túléléssé válik az élet, annál nagyobb a halálfélelem: a pandémia újra láthatóvá teszi a halált, amelyet gondosan elfojtottunk és félretettünk. Mindenütt az élet mindenáron való meghosszabbítása a legfőbb érték, és a túlélés érdekében készek vagyunk feláldozni mindent, ami az életet élhetővé teszi.

Korunk egyik legeredetibb kultúrkritikusának korunk társadalmairól szóló, éleslátó elemzése széles olvasóközönséghez fog szólni.