Olvasói vélemények
Összegzés:A Hell Put to Shame mélyen belemerül az erőszak és a rabszolgatartás tragikus történetébe egy 1921-es georgiai ültetvényen, megragadva a kor brutális valóságát, miközben jól kutatott és informatív. Az írás lebilincselő, de a súlyos témák miatt egyesek számára kihívást jelenthet.
Előnyök:⬤ Jól kutatott
⬤ lebilincselő történetmesélés
⬤ rendkívül informatív
⬤ egy elfeledett történelmi eseményre hívja fel a figyelmet
⬤ lebilincselő jellemábrázolás
⬤ bírósági drámát is tartalmaz
⬤ hiteles történelmi nyelvhasználat
⬤ az olvasóknak nagyon ajánlott.
Hátrányok:⬤ A tartalom rendkívül nehéz és fájdalmas olvasmány
⬤ a koherencián lehetne javítani
⬤ egyesek száraznak és ismétlődőnek találják az előadást
⬤ egyes olvasók számára tankönyvnek tűnhet
⬤ az erős nyelvhasználat riasztó lehet.
(7 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Hell Put to Shame: The 1921 Murder Farm Massacre and the Horror of America's Second Slavery
Könyv tartalma:
A New York Times bestseller szerzőjétől, a Chesapeake Requiem új, lebilincselő elbeszélő non-fiction műve, amely elmeséli egy georgiai ültetvényen 1921 tavaszán elkövetett tizenegy fekete farmer tömeges meggyilkolásának elfeledett történetét - egy olyan bűncselekményt, amely a nemzet számára feltárta a "peonage rendszer" létezését, a polgárháború után az amerikai Délvidéken bevezetett legális rabszolgaság egy formáját.
1921 tavaszának egyik vasárnap reggelén egy kisfiú szörnyű felfedezést tett, miközben a Georgia vidéki gyapotvidéken egy folyóparton játszott: két megfulladt férfi holttestét találták, dróttal és lánccal összekötözve, és egy százkilós zsák kővel megnehezítve. Napokon belül egy harmadik holttest is előkerült egy másik, közeli folyóból, majd az ezt követő hetekben nyolc másik. És velük együtt egy még mélyebb borzalom: mind a tizenegyet gyakorlatilag rabszolgasorban tartották haláluk előtt. Valójában, ahogy Amerika megdöbbenve értesült róla, a halottak is a Dél-szerte rabszolgasorba taszított feketék ezrei közé tartoztak, majdnem olyan szörnyű körülmények között, mint a polgárháború előtt.
A Hell Put to Shame elbeszéli ennek a tömeggyilkosságnak az elfeledett történetét, és a peonázsról, vagyis az adósrabszolgaságról szóló leleplezéseket, amelyek egy olyan közvélemény elé kerültek, amely önelégülten hitt abban, hogy a kényszerszolgaságnak Appomattoxban több mint ötven évvel korábban vége lett.
A Hell Put to Shame egyszerre rendőrségi eljárási történet, bírósági dráma és politikai leleplezés, és újra bemutatja az olvasóknak azt a három amerikait, akik a gyilkosságok mögött álló John S. Williams, a gazdag ültetvénytulajdonos elleni büntetőeljárást vezették, egy olyan időszakban, amikor a fehéreknek ritkán kellett büntetést kapniuk a fekete szomszédaik elleni erőszakért. Hugh M. Dorsey georgiai kormányzó nemzetközi hírnévre tett szert, amikor az 1913-as atlantai Leo Frank-gyilkosság ügyében folytatott büntetőeljárást, és ennek következtében a fehér felsőbbrendűség híveinek hőseként nyerte el a statáriumot - majd a "gyilkos farm" ügyében látványosan megváltotta magát. A figyelemre méltó polihisztor James Weldon Johnson, akit nemrég neveztek ki a Színes Emberek Előrehaladásáért Országos Egyesület első fekete vezetőjévé, a szervezetet a parasztság elleni teljes háborúba vonta. Johnson hadnagya, Walter F. White, a világos bőrű, szőke, kék szemű fekete férfi pedig titkos munkát végzett a lincselések és más Jim Crow-ellenes atrocitások helyszínén, segítve az ilyen erőszakra fényt deríteni és siettetni annak végét.
Az eredmény egy olyan történet, amely egy évszázaddal később is friss és aktuális, mivel a nemzet továbbra is küzd a faji és igazságossági kérdésekkel kapcsolatos, látszólag megoldhatatlan kihívásokkal. A középpontjában álló 1921-es ügy pedig azt bizonyítja, hogy a társadalmat ma annyira felkavaró erők már generációk óta velünk vannak.
