Értékelés:
Emiko Ohnuki-Tierney „A rizs mint én” című könyve a japán nép és a rizs közötti összetett kapcsolatot vizsgálja, a kulturális szimbolizmust és a japán rizsfogyasztás és -termesztés gyakorlati valóságát egyaránt. Megkérdőjelezi a rizs japán társadalomban betöltött szerepéről szóló általános feltételezéseket, és rávilágít a rizs jelentőségének és tényleges használatának paradoxonaira.
Előnyök:A könyv elgondolkodtató elemzést nyújt a rizs szimbolikus jelentőségéről a japán kultúrában, leleplezve a mítoszokat, miközben feltárja a rizshez kapcsolódó mélyebb jelentéseket. A szerző árnyalt szemléletet mutat be, amely arra ösztönzi az olvasót, hogy gondolja át a „japán jellegről” alkotott leegyszerűsített elképzeléseket, és értékes betekintést nyújt az étkezési szokások modern átalakulásába. A könyv jól kutatott, és megérdemli, hogy antropológiai körökön túl is szélesebb közönséghez jusson.
Hátrányok:A könyv egyes részei sűrűnek vagy túlságosan tudományosnak tűnhetnek, ami esetleg elriasztja az alkalmi olvasókat. Emellett bizonyos érvek világosabb bemutatására is szükség lenne, hogy a tárgyalt paradoxonokat hatékonyan lehessen kommunikálni. A könyvből hiányozhatnak a gyakorlati információk is azok számára, akik a rizs gasztronómiai kontextusban történő egyszerű feltárását keresik.
(1 olvasói vélemény alapján)
Rice as Self: Japanese Identities Through Time
Azok vagyunk, amiket megeszünk? Mit árul el az étel arról, hogyan élünk, és hogyan gondolkodunk magunkról másokkal kapcsolatban? Miért ragaszkodnak az emberek erősen a saját konyhájukhoz, és miért idegenkednek mások étkezési szokásaitól? A Rizs mint én című könyv a japánok számára a rizs döntő jelentőségéről szóló, lebilincselő beszámolóban azt vizsgálja, hogy az emberek hogyan használják a legfontosabb étel metaforáját, amikor más népekkel kapcsolatban fogalmazzák meg önmagukat.
Emiko Ohnuki-Tierney nyomon követi, hogy a japán énfelfogás milyen változó körvonalakat öltött a különböző történelmi Mások - akár kínaiak, akár nyugatiak - megjelenésével, és bemutatja, hogy a rizs és a rizsföldek hogyan szolgáltak e mérlegelés eszközéül. Japán példáján keresztül egy új, kultúrákon átívelő modellt javasol az én és a másik értelmezésére.
