A semmi, ami van: A nulla természetrajza

Olvasói vélemények

Robert Kaplan „The Nothing That Is: A Natural History of Zero” című könyve a nulla fogalmának történelmi és filozófiai jelentőségét vizsgálja a matematikában, valamint a különböző kultúrákra gyakorolt hatását. Míg egyes olvasók értékelik a szerző lelkesedését és a bemutatott információk mélységét, mások kritizálják az írásmódot, mivel túlságosan bonyolult, nagyképű és a szélesebb közönség számára is elérhetetlen. Összességében úgy vélik, hogy a könyv elgondolkodtató feltárás, amelynek vannak erősségei és gyengeségei egyaránt.

Jól kutatott, érdekes történelmi összefüggések, kezdők számára is hozzáférhető, a releváns részek átfuthatók, egyértelmű lelkesedés a szerző részéről, keveri a történelmet, a matematikát és más tantárgyakat, betekintést nyújt a nulla jelentőségébe.

Túlságosan összetett és szövevényes írásmód, túlzottan homályos hivatkozások és kitérők, kezdők számára nem megfelelő, hiányzik az egyértelmű kategorizálás, néhány ténybeli pontatlanság, szerkesztési problémák, és elkelne az egyszerűbb bemutatás.

(62 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Nothing That Is: A Natural History of Zero

Könyv tartalma:

Egy szimbólum annak, ami nincs, egy üresség, amely minden számmal növekszik, amihez hozzáadódik, egy kimeríthetetlen és nélkülözhetetlen paradoxon. A 2000-es évbe lépve a nulla ismét érezteti jelenlétét. Maga a semmi, számítások sokaságát teszi lehetővé. Valójában a nulla nélkül nem létezne az általunk ismert matematika. És a matematika nélkül a világegyetem megértése is nagyon szegényes lenne. De honnan jött ez a semmi, ez az üres kör? Ki hozta létre? És pontosan mit jelent?

Robert Kaplan The Nothing That Is: A Natural History of Zero című könyve rejtélyes történetként indul, visszavisz minket a sumér időkbe, majd Görögországba és Indiába, és összerakja, hogyan fejlődött ki a semmi szimbólumának ötlete. Kaplan megmutatja, hogy őseink milyen hátrányos helyzetben voltak, amikor a nulla segítsége nélkül próbáltak nagy összegeket kiszámolni. (Próbáljuk meg megszorozni CLXIV-et XXIV-vel). Figyelemre méltó, hogy még a matematikailag zseniális görögöknek sem volt nullájuk - vagy mégis? Követjük a nyomokat keletre, ahol egy-két évezreddel ezelőtt az indiai matematikusok újabb döntő lépést tettek. Azzal, hogy a nullát először kezelték úgy, mint bármely más számot, ahelyett, hogy egyedi szimbólumként kezelték volna, hatalmas új ugrásokat tettek lehetővé a számításokban, és abban is, hogy megértsük, hogyan működik maga a matematika.

A középkorban ez a matematikai tudás az arab kereskedők révén bejárta Nyugat-Európát. Eleinte "veszélyes szaracén mágiának" nevezték, és az ördög művének tartották, de nem telt el sok idő, mire a kereskedők és a bankárok rájöttek, milyen hasznos ez a mágia, és olyan eszközök kifejlesztésére használták, mint a kettős könyvelés. A nulla hamarosan az egyre kifinomultabb egyenletek nélkülözhetetlen részévé vált, és a számtan feltalálásával együtt mondhatjuk, hogy a tudományos forradalom egyik alappillére volt. És most még mélyebb rétegei kerülnek napvilágra ennek a dolognak, ami a semmi: a számítógépeink csak nullákban és egyesekben beszélnek, és a modern matematika azt mutatja, hogy a nulla önmagában képes mindent létrehozni.

Robert Kaplan mindezt a történelmet hatalmas lendülettel és humorral tálalja; írása tele van anekdotákkal és kitérőkkel, és a Shakespeare-től Wallace Stevensig terjedő idézetek messze túlmutatnak a könyv kontextusán, messze túlmutatva a tudományos szakembereken. Kaplan számára a nulla története egy olyan lencse, amelynek segítségével nemcsak a matematika fejlődését, hanem magát az emberi gondolkodás természetét is megismerhetjük. Rámutat arra, hogy a matematika története a rekurzív absztrakció folyamata: ha egyszer egy szimbólumot létrehoztunk egy gondolat ábrázolására, ez a szimbólum maga is új műveleteket szül, amelyek viszont új gondolatokhoz vezetnek. A matematika szépsége abban rejlik, hogy bár mi találjuk fel, mégis úgy tűnik, mintha valami olyasmit fedeznénk fel, ami már létezik.

Ennek a felfedezésnek az öröme ragyog Kaplan lapjairól, ahogyan Archimédésztől Einsteinig terjed, és lenyűgöző kapcsolatokat teremt minden kor és kultúra matematikai felismerései között. A tudománytörténeti tour de force, A semmi, ami van végigvezet minket azon az üreges körön, amely a végtelenbe vezet.