The Gifts of Fortune
Peter McDonald hetedik verseskötetének, A szerencse ajándékainak versei a személyes történetek széles spektrumát ölelik fel. Belfastba, Oxfordba és még távolabbra is eljutnak; az időben a költő múltját, jelenét, lehetséges jövőjét látogatják meg.
Önéletrajzi részletekben bővelkednek: McDonald tapasztalatai (mint belfasti munkásfiú, aki arról álmodik, hogy elmegy, és mint középkorú oxfordi don, aki arról álmodik, hogy visszamegy) a költői hagyományok iránti mély ösztönén keresztül szűrődnek át. A könyv középpontjában két szekvencia áll: az egyik a „Sár”, amelyben családi, szakmai és irodalmi történetek ötvöződnek szigorúan formális, de személyesen kendőzetlen elmélkedésekben a költészetről, osztályról és kiváltságokról; a másik pedig a „Vakság”, amelyben tíz soros egységek sora teszteli a költői formát a töréspontig (és azon túl) a családról és szenvedésről, csalódásról és reményről szóló meditációban.
Más versek visszatérnek a gazdagság és a szegénység, a szerelem és a veszteség, valamint az életkor elidegenedése és rejtélyessége témáihoz. A kötetben a formát a formátlan kísértetiesíti, amely épp a kereten túl lebeg; és a Szerencse a Sors, egy egészen más erővel vetekszik.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)