A tibeti halottak könyve: életrajz

Olvasói vélemények

A könyv a „Tibeti halottaskönyv” történetének és a tévhiteknek a tudományos, ugyanakkor szórakoztató feltárása. Mély betekintést nyújt a Nyugat és a tibeti buddhizmus közötti kulturális cserékbe, miközben kritikával illeti a szöveg eredetével kapcsolatos tévhiteket. Míg egyes olvasók lenyűgözőnek és éleslátónak találják, mások kritizálják a rövidséget és a formázási problémákat.

⬤ Magával ragadó és szórakoztató írói stílus
⬤ értékes betekintést nyújt a tibeti buddhizmussal kapcsolatos nyugati tévhitekbe
⬤ több felhasználó által erősen ajánlott
⬤ a humort komoly tudományossággal ötvözi.

⬤ Rövid terjedelem, kényelmetlen formázás
⬤ néhány olvasó úgy érzi, lehetne tömörebb
⬤ nem terjed ki átfogóan a szöveg minden releváns kiadására.

(10 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Tibetan Book of the Dead: A Biography

Könyv tartalma:

Hogyan segített egy különc spiritiszta a New Jersey állambeli Trentonból megalkotni a tibeti buddhizmus leghíresebb szövegét

A tibeti Halottak Könyve a leghíresebb buddhista szöveg Nyugaton, több mint egymillió példányban kelt el, mióta először adták ki angolul 1927-ben. Carl Jung kommentárt írt hozzá, Timothy Leary átdolgozta egy acid triphez készült útmutatónak, a Beatles pedig Leary változatát idézte a "Tomorrow Never Knows" című dalában. Nemrégiben a könyvet a hospice-mozgalom is átvette, a Penguin Classics örökítette meg, és Richard Gere által felolvasott hangoskönyv is készült belőle. Mégis, ahogy Donald Lopez elismert író és buddhizmus-kutató írja: " A tibeti halottak könyve nem igazán tibeti, nem igazán könyv, és nem igazán a halálról szól". Ebben a lenyűgöző bevezetőben és rövid történetben Lopez elmeséli annak különös történetét, hogyan vált egy viszonylag homályos és képlékeny, bizonytalan eredetű buddhista szöveggyűjtemény ennyire tisztelté - és ennyire félreértetté - Nyugaton.

A történet főszereplője Walter Evans-Wentz (1878-1965), egy különc tudós és spirituális kereső a New Jersey állambeli Trentonból, aki annak ellenére, hogy nem ismerte a tibeti nyelvet és soha nem járt az országban, megalkotta és elnevezte A tibeti halottak könyvét. Lopez szerint Evans-Wentz könyve valójában sokkal inkább amerikai, mint tibeti, és sokkal inkább a teozófiának és Madame Blavatsky-nak, mint a Havasok Földjének lámáinak köszönheti a nevét. Lopez szerint a könyv örökös vonzereje nemcsak abból ered, hogy a mágikus és titokzatos Tibetből származik, hanem abból is, ahogyan Evans-Wentz lefordította a szöveget egy nagyon is amerikai szellemiség nyelvére.