Olvasói vélemények
Összegzés:A Sadegh Hedayat „A vak bagoly” című könyvéről szóló kritikák megosztják az olvasók véleményét, kiemelve a könyv összetett témáit és kihívást jelentő elbeszélését. Míg sokan dicsérik a pszichológiai mélységet és a szürreális képeket, mások zavart és elégedetlenséget fejeznek ki a fordítással és a tempóval kapcsolatban.
Előnyök:⬤ Briliáns és innovatív elbeszélői stílus, amely a pszichológiai thrillerekhez és a magas modernista irodalomhoz hasonlít.
⬤ Mélyen magával ragadó, szürreális képi világ, amely magával ragadja az olvasót.
⬤ A kétségbeesés, a vágy és az emberi lét erős témái.
⬤ Az eredeti perzsa nyelvhez való hűségéért dicsért hiteles és gazdagabb fordítás.
⬤ A modern iráni irodalom klasszikusaként elismert, jelentős kulturális és irodalmi jelentőséggel bíró mű.
Hátrányok:⬤ Zavaros cselekmény és elbeszélés, amely néhány olvasót zavarba ejthet.
⬤ A tempó problémás, időnként lassúnak és fárasztónak mondható.
⬤ Néhány fordításból hiányzik a gördülékenység, ami nehézkessé és kínossá teszi az olvasás élményét.
⬤ Vegyes érzések a karakterekkel és az elbeszélői stílussal kapcsolatban; egyesek hétköznapinak vagy giccsesnek találják.
⬤ Lehet, hogy nem minden ízlésnek felel meg, egyes olvasók idegennek vagy közömbösnek érzik magukat az elismerés ellenére.
(33 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Blind Owl (Authorized by the Sadegh Hedayat Foundation - First Translation Into English Based on the Bombay Edition)
Könyv tartalma:
A Vak bagoly, amelyet széles körben Sadegh Hedayat remekművének tartanak, az elmúlt évszázad legfontosabb iráni irodalmi alkotása. A felszínen úgy tűnik, hogy ez a mű egy halálra ítélt szerelem története, de minden egyes oldal lapozásával alapvető tények homályosodnak el, és az olvasó hamar rájön, hogy ez a könyv sokkal több, mint egy szerelmi történet. Bár a Vak baglyot Kafka, Rilke és Poe műveihez hasonlították, ez a mű ellenáll a kategorizálásnak. Lescot francia fordítása tette világhírűvé a Vak baglyot, D. P. Costello angol fordítása pedig nagyrészt hozzáférhetővé tette. Sajnos, ez a mű még nem került be az angol klasszikusok panteonjába. Ez a 75. évfordulós kiadás, amelyet Naveed Noori díjnyertes író fordított és a Hedayat Alapítvánnyal közösen jelentetett meg, ezen kíván változtatni, és számos újdonsággal szolgál: *Az egyetlen fordítás, amelyet a Sadegh Hedayat Alapítvány támogat *Az első olyan fordítás, amely a végleges Bombay-i kiadást (Hedayat kézzel írott szövegét) használja *Az egyetlen elérhető angol fordítás, amelyet perzsa és angol anyanyelvű személy készített *Az előszó a Vak bagoly részletes szövegelemzését tartalmazza Végül, mivel nagyrészt megőrzi Hedayat írásának szellemét és szerkezetét, ez a kiadás úgy vezeti be az angol olvasót Hedayat Vak baglyának világába, mint még soha.
A terjedelmes lábjegyzetek (amelyek a korábbi fordításokban figyelmen kívül hagyott perzsa szavakat, kifejezéseket és szokásokat magyarázzák) a mű mélyebb megértését teszik lehetővé mind a laikus olvasó, mind a komoly irodalomtudós számára.
..".. Costello és Noori fordítása között valóban jelentős különbségek vannak. Mint Noori jelzi, a kötőjelek túlburjánzásának megőrzésére tett kísérlete révén az olvasó közvetlenebbül érzékeli az elbeszélő izgatottságát... Noori fordításában az első mondat tovább folyik, szenzációt szenzációra halmozva, nem hagyva, hogy megálljunk, hogy levegőt vegyünk, vagy hogy elválasszuk a képeket az érzésektől. Az ő fordítása és Costello fordítása közötti kapcsolatról szóló vitájában Noori a fordításelméletre is támaszkodik, és úgy látja, hogy Costello a szöveg angol nyelvű folyékonyságára helyezi a hangsúlyt, mint Hedayat eredetijének "meghonosítására". Noori új angol fordítása és előszava üdvözlendő kiegészítés, és kétségkívül felkelti a Hedayat művei iránt érdeklődő tudósok figyelmét. A Noori által kínált szoros szöveg- és összehasonlító elemzés a típusról új és régóta esedékes kritikai megközelítést jelent a modern perzsa próza legünnepeltebb művének fordításához." -Nasrin Rahimieh professzor a Közel-keleti irodalmak című folyóiratban.
