Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv vegyes kritikákat kapott, egyesek dicsérik a tartalmát és azt, hogy egy jelentős szerző műveihez lehet hozzáférni, míg mások kritizálják a saját kiadású érzést és a minőségi problémákat.
Előnyök:⬤ Korábban nem olvasott történeteket tartalmaz
⬤ hozzáférés egy jelentős szerző (Hedayat) műveihez
⬤ gyors szállítás.
Hátrányok:⬤ Saját kiadású érzés, helyesírási hibákkal
⬤ nem tetszett tipográfia
⬤ összességében alacsony minőség.
(4 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Complete Works - Volume I - The Short Stories
Könyv tartalma:
A "Sadegh Hedayat Alapítvány" és a neves "Iráni Égett Könyvek Alapítvány" által fárszi nyelven kiadott kötet a neves iráni író, Sadegh Hedayat átdolgozott és az eredeti kéziratok alapján viszonylag frissített teljes műveinek első kötete. Ez a kötet a teljes novelláskötetét tartalmazza fárszi nyelven, köztük a Zende Begur, Se Gh tre Xun, S ge Velg rd, Saye Roush n, F rda és más novellák című gyűjteményeket. Sadegh Hedayat 1903. február 17-én született Teheránban, apja házában. Apja Hedayat Gholi Khan-e Hedayat(E'tezad-Ol-Molk), Jafar GholiKhan-e Hedayat fia volt, anyja pedig Ozra-Zivar-Ol-Moluk Hedayat, a második Hossein GholiKhan-e Mokhber-ol-Dole lánya. Szülei Reza GholiKhan vonalából származtak; aki a 13. század egyik híres iráni írója, költője és történésze volt; Kamal Khojandi leszármazottja. 1909-ben Teheránba, az Elmieh Általános Iskolába járt, majd az alapfokú oktatás befejezése után, 1914-ben Darolfonunban kezdte meg középiskolai tanulmányait. Szemproblémák miatt 1914-ben szünetelt a tanulmányai, de a teheráni Saint Louis iskolában folytatta tanulmányait, ahol 1917-ben megismerkedett a francia nyelvvel és irodalommal. Középiskolai tanulmányait befejezte, és 1925-ben a többi iráni diákkal együtt Belgiumba küldték felsőoktatásra.
Eleinte a "Gand" kikötői egyetemen tanult, de a rossz időjárás és az oktatási helyzete miatt elégedetlenségét fejezte ki, ezért Párizsba helyezték át, hogy folytassa tanulmányait. 1928-ban Sadegh Hedayat először kísérelt meg öngyilkosságot azzal, hogy Samoi-ban a Marne folyóba vetette magát, de egy csónakban lévő emberek megmentették. Végül 1930-ban visszatért Teheránba, és még abban az évben felvették a Bank Melli Iranhoz. Akkoriban alakult meg a "Rabe Group", amelynek tagjai Bozorg Alavi, Massud Farzad, Mojtaba Minavi és Sadegh Hedayat voltak. 1932-ben Iszfahánba utazott, és szintén a Kereskedelmi Főosztályon kezdett dolgozni. 1933-ban Shirazba utazott, és egy ideig nagybátyja (Dr. Kraim Hedayat) házában lakott. 1934-ben lemondott a Kereskedelmi Főosztályról és a Külügyminisztériumban kezdett dolgozni. 1935-ben lemondott a Külügyminisztériumról, és ebben az évben beidézte a Rendőrségi Nyomozó Osztály és kihallgatta a "Mister Bow Wow" című könyvével kapcsolatban. 1936-ban a General Department of Construction-nál kezdett dolgozni, majd Indiába utazott, ahol egy indiai kutató és professzor, Bahram Goor Anklesaria mellett kezdte el tanulni a "Pahlavi nyelvet".
1937-ben visszatért Teheránba, és ismét a Bank Melli Iránban kezdett dolgozni. 1938-ban ismét felmondott, és az Állami Zenei Osztályon kezdett dolgozni, valamint együttműködött a "Music Magazine"-mal. 1940-ben a Teheráni Egyetem Képzőművészeti Karán kezdett el dolgozni fordítóként, 1943-ban pedig a "Sokhan Magazine"-mal működött együtt. Az üzbegisztáni Közép-Ázsiai Állami Egyetem meghívására 1945-ben Taskentbe ment, és a "Payam e Now Magazine"-mal is együttműködött. Abban az évben, 1949-ben az Irán és a Szovjetunió Kulturális Társaságában ünnepséget tartottak Sadegh Hedayat tiszteletére. Meghívást kapott a Béke Világkongresszusra, de adminisztrációs problémái miatt nem tudott részt venni rajta. 1950-ben Párizsba utazott, és 1951. április 8-án, ebben a városban, gazzal öngyilkos lett. 48 éves volt, amikor megszabadult az élet fájdalmaitól, sírja a párizsi Pere-la Chaise temetőben van. Egész életét apja házában töltötte.
