Olvasói vélemények
Összegzés:A „Vak bagoly” kritikái szerint egy mélyen összetett és sötét novella, amely az elszigeteltség, az őrület és a megszállottság témáit járja körül. Míg egyes olvasók dicsérik pszichológiai mélységét és mesteri írásmódját, mások zavarosnak vagy unalmasnak írják le, gyakran a fordítás minőségétől függően. A megbízhatatlan elbeszélő és a szürreális képi világ olyan kísérteties élményt nyújt, amely egyeseknél visszhangra talál, másokat viszont frusztrál.
Előnyök:Briliánsan megalkotott, kísérteties elbeszélésmóddal, mesteri képhasználattal és gazdag pszichológiai mélységgel. Az iráni irodalom jelentős műveként méltatják, és Poe-hoz és a magas modernista szerzőkhöz hasonlítják. A történet intenzív és felejthetetlen, Noori nagyra értékelt, hiteles fordítása pedig még jobban kiemeli az eredeti szöveget.
Hátrányok:A könyv nehezen érthető, ami egyes olvasók körében zavart okozhat. A könyv tempója helyenként lassú, és számos kritika szerint a fordítás minősége változó, egyes fordítások nehézkesnek tűnnek, és hiányzik belőlük az eredeti lírai sodrása. A sötét témák és a szürreális történetmesélés nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog, így az olvasmány polarizáló hatású.
(33 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Blind Owl (Authorized by The Sadegh Hedayat Foundation - First Translation into English Based on the Bombay Edition)
Könyv tartalma:
A Vak bagoly, amelyet széles körben Sadegh Hedayat remekművének tartanak, az elmúlt évszázad legfontosabb iráni irodalmi alkotása. A felszínen úgy tűnik, hogy ez a mű egy halálra ítélt szerelem története, de minden egyes oldal lapozásával alapvető tények homályosodnak el, és az olvasó hamar rájön, hogy ez a könyv sokkal több, mint egy szerelmi történet. Bár a Vak baglyot Kafka, Rilke és Poe műveihez hasonlították, ez a mű ellenáll a kategorizálásnak. Lescot francia fordítása tette világhírűvé a Vak baglyot, D. P. Costello angol fordítása pedig nagyrészt hozzáférhetővé tette. Sajnos, ez a mű még nem került be az angol klasszikusok panteonjába. Ez a 75. évfordulós kiadás, amelyet Naveed Noori díjnyertes író fordított és a Hedayat Alapítvánnyal közösen jelentetett meg, ezen kíván változtatni, és számos újdonsággal szolgál: *Az egyetlen fordítás, amelyet a Sadegh Hedayat Alapítvány támogat *Az első olyan fordítás, amely a végleges Bombay-i kiadást (Hedayat kézzel írott szövegét) használja *Az egyetlen elérhető angol fordítás, amelyet perzsa és angol anyanyelvű személy készített *Az előszó a Vak bagoly részletes szövegelemzését tartalmazza Végül, mivel nagyrészt megőrzi Hedayat írásának szellemét és szerkezetét, ez a kiadás úgy vezeti be az angol olvasót Hedayat Vak baglyának világába, mint még soha.
A terjedelmes lábjegyzetek (amelyek a korábbi fordításokban figyelmen kívül hagyott perzsa szavakat, kifejezéseket és szokásokat magyarázzák) a mű mélyebb megértését teszik lehetővé mind a laikus olvasó, mind a komoly irodalomtudós számára.
".... Costello és Noori fordítása között valóban jelentős különbségek vannak. Mint Noori jelzi, a kötőjelek túlburjánzásának megőrzésére tett kísérlete révén az olvasó közvetlenebbül érzékeli az elbeszélő izgatottságát... Noori fordításában az első mondat tovább folyik, szenzációt szenzációra halmozva, nem hagyva, hogy megálljunk, hogy levegőt vegyünk, vagy hogy elválasszuk a képeket az érzésektől. Az ő fordítása és Costello fordítása közötti kapcsolatról szóló vitájában Noori a fordításelméletre is támaszkodik, és úgy látja, hogy Costello a szöveg angol nyelvű folyékonyságára helyezi a hangsúlyt, mint Hedayat eredetijének "meghonosítására". Noori új angol fordítása és előszava üdvözlendő kiegészítés, és kétségkívül felkelti a Hedayat művei iránt érdeklődő tudósok figyelmét. A Noori által kínált szoros szöveg- és összehasonlító elemzés a típusról új és régóta esedékes kritikai megközelítést jelent a modern perzsa próza legünnepeltebb művének fordításához." -Nasrin Rahimieh professzor a Közel-keleti irodalmak című folyóiratban.
