A zsidó állam

Olvasói vélemények

Theodor Herzl „A zsidó állam” című könyvét a cionizmus egyik alapművének tartják, és sokan dicsérik a zsidó állam szükségességének éleslátó elemzését az antiszemitizmusra adott válaszként. Az olvasók egyszerre találták látomásosnak és inspirálónak, kiemelve a mű fontosságát a modern Izrael történelmi kontextusának megértésében. Néhányan azonban úgy találták, hogy az írásmódja bonyolult és kihívást jelentő olvasmány, és kritikák is elhangzottak bizonyos kérdések hiányos kezelése miatt.

A könyvet dicsérik logikus érveiért és a cionizmus és a zsidó nép történelmi küzdelmeinek jelentős meglátásaiért. A politikai elméletet tanuló diákok és a kortárs izraeli államiság gyökerei iránt érdeklődők számára alapvető olvasmánynak számít. Számos kritika megjegyezte inspiráló és megalapozó tulajdonságait, és „kötelező olvasmányként” jellemezte a zsidó állam eredetének és törekvéseinek megértéséhez.

A kritikusok rámutattak a könyv összetett írásmódjára, amelyben egyesek nehezen igazodtak el, mivel hosszú, bonyolult bekezdéseket tartalmaz. Emellett a könyv nem tárgyalja átfogóan azokat a kihívásokat, amelyeket egy zsidó állam létrehozása jelent egy olyan régióban, amelyet már más népek is laknak, ami aggodalomra ad okot a könyv vélt korlátaival kapcsolatban. Egyes kiadásokban tipográfiai hibákat is említettek.

(57 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Jewish State

Könyv tartalma:

Magukon a zsidókon múlik, hogy ez a politikai pamflet egyelőre politikai románc marad-e. Ha a mostani nemzedék túlságosan buta ahhoz, hogy helyesen megértse, akkor majd egy eljövendő, finomabb és jobb nemzedék fog felnőni, amely megérti. Azok a zsidók, akik államot akarnak, meg fogják kapni, és megérdemlik, hogy megkapják. -- Előszó.

Theodor Herzl szenvedélyes kiállása egy zsidó állam megalapítása mellett abból a meggyőződéséből fakadt, hogy a zsidók soha nem fognak beilleszkedni azokba a népekbe, amelyekben éltek. Az 1860-ban Budapesten született Herzl akkor találkozott az antiszemitizmussal, amikor tudományos gimnáziumba járt. Később, párizsi újságíróként megdöbbentették és megdöbbentették a hírhedt Dreyfus-ügyet övező antiszemita előítéletek (Herzl később azt mondta, hogy a Dreyfus-ügy volt az, ami cionistát csinált belőle). Herzl arra a következtetésre jutott, hogy a zsidók többsége számára az egyetlen megoldás a szervezett kivándorlás egy saját államba.

Egy ilyen haza politikai és történelmi indokait tárgyalta ebben a rendkívüli és nagy hatású könyvében, amelyet először 1896-ban jelentetett meg Bécsben Der Judenstaat című röpiratban. A zsidókérdés, írta, nem társadalmi vagy vallási kérdés, hanem nemzeti kérdés, amelyet csak úgy lehet megoldani, ha politikai világkérdéssé válik, amelyet a világ civilizált nemzetei tanácskozáson vitatnak meg és rendeznek. 1897-ben, a cionizmus világkongresszusán kijelentette: "Le akarjuk tenni annak a háznak az alapkövét, amely a zsidó nemzet menedéke lesz. A cionizmus a zsidósághoz való visszatérés még Izrael földjére való visszatérés előtt.

A jelen kötet A zsidó állam teljes és rövidítetlen újrakiadása, amely az Amerikai Cionista Sürgősségi Tanács (American Zionist Emergency Council, New York, 1946) által kiadott kiadásból lett reprodukálva. Sylvie D'Avigdor fordításában, Louis Lipsky bevezetőjével és Herzl életrajzával, amely Alex Bein munkája alapján készült. Zsidók, tudósok, történészek, bárki számára, aki meg akarja érteni a 20. század történelmét, A zsidó állam nélkülözhetetlen olvasmány. Ez a kiadás olcsón, kiváló minőségű formátumban teszi széles körben elérhetővé.