Amerika protekcionista felemelkedése 1815-1914

Olvasói vélemények

A könyv alaposan feltárja az amerikai protekcionizmus gyakran figyelmen kívül hagyott korszakát és annak legfontosabb gondolkodóit a 19. században. A protekcionista politikák történelmi hátterének, filozófiai vitáinak és gyakorlati következményeinek dokumentálásával érvel a szabadkereskedelem felsőbbrendűségébe vetett uralkodó hittel szemben.

⬤ Magával ragadó és jól kutatott mini-életrajzok fontos, de elhanyagolt politikai gazdaságtani személyiségekről.
⬤ Értékes történelmi betekintést nyújt az amerikai protekcionista gondolkodásba és annak a nemzet ipari felemelkedésében játszott szerepébe.
⬤ Rávilágít a politika és a gazdasági stratégiák közötti kölcsönhatásra a 19. században.
⬤ Kritikus nézőpontokat kínál a szabadkereskedelemmel kapcsolatos modern gazdasági elméletekről és gyakorlatokról.
⬤ Ösztönzi a gazdaságtörténet összetettségének mélyebb megértését.

⬤ A könyv nem biztos, hogy a tudományos vagy gazdasági érdeklődésű olvasók számára vonzó.
⬤ A korlátozott ismertség és elismertség ahhoz vezethet, hogy figyelmen kívül hagyott forrássá válhat.
⬤ Egyes olvasók a történelmi kontextusra való összpontosítást kevésbé találhatják relevánsnak a kortárs gazdasági viták szempontjából.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

America's Protectionist Takeoff 1815-1914

Könyv tartalma:

Az Amerikai Politikai Gazdaságtani Iskola (1848-1914) hozzájárulása Amerika rendkívül sikeres ipari fejlődéséhez eltűnt a mai történelemkönyvekből. A korabeli amerikai protekcionisták és technológiaelméleti szakemberek a gazdasági versenyelőny biztosításával, illetve fordítva, a 19.

századi amerikai ültetvényes export mezőgazdaság talajpusztulásának ellensúlyozásával foglalkoztak. Emellett hangsúlyozták a növekvő bérszínvonal és életszínvonal pozitív hatását a termelékenységre, amely lehetővé tette az amerikai gazdasági fellendülést. Az amerikai iskola „a magas bérek gazdasága” doktrínája ellentétben áll a szabadkereskedők ideológiájával mindenütt, akik az alacsony béreket és a meglévő termelékenységet állandó és változatlan „adottságként” fogadják el, és akik a magasabb fogyasztási, egészségügyi és oktatási normákat csupán holtteherként kezelik.

A szabadkereskedelmi logika továbbra is az Egyesült Államok, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap által az adós gazdaságokra kényszerített pénzügyi megszorító politikák támasza. Ezzel szemben az Amerikai Politikai Gazdaságtani Iskola tanulságai reálisabb és pozitívabb példaképet nyújthatnak más országok számára, amelyet más országoknak is követniük kellene - azt, amit maga az Egyesült Államok tett, nem pedig azt, amit a lekezelő „szabadkereskedelmi” diplomatái mondanak nekik.

A tanulság az, hogy át kell venni a 19. század végének és a 20.

század elejének protekcionista politikáját, amely Amerikát gazdasági szuperhatalommá tette. Michael Hudson (a Kansas City-i Missouri Egyetem közgazdászprofesszora) a Financial Times, a Counterpunch és a Global Research gyakori munkatársa.