Értékelés:
A kritikákban csodálat és kritika egyaránt megjelenik Michael Hudson könyvéről, amely az adósság történelmi összefüggéseit és a jelenlegi gazdasági rendszerekre gyakorolt hatását tárgyalja. A támogatók nagyra értékelik Hudson meglátásait az adósság természetéről és társadalmi hatásairól, míg a kritikusok a szigorú történelmi elemzés hiánya és az ideológiai elfogultságok miatt bírálják a könyvet.
Előnyök:⬤ Egyedülálló betekintést nyújt az adósság szerepébe a történelmi gazdaságokban, párhuzamot vonva a jelenlegi pénzügyi válságokkal.
⬤ Egyes olvasók szerint a reálgazdaság működésének megértéséhez nélkülözhetetlen olvasmány.
⬤ Elismerten foglalkozik a túlzott eladósodás negatív következményeivel és az adósságelengedés lehetőségeivel.
⬤ Hiányoznak az alapos történelmi bizonyítékok, és kritizálják a túlzott leegyszerűsítés és a másodlagos forrásokra való támaszkodás miatt.
⬤ Egyes kritikusok szerint az érvek ideológiailag motiváltak és nem objektívek.
⬤ A könyv talán nem minden olvasót vonz hatékonyan, és pártosnak, valamint a történelmi elemzésben hiányosnak tűnhet.
(5 olvasói vélemény alapján)
The Collapse of Antiquity
Az ókor összeomlása: Görögország és Róma, mint a civilizáció oligarchikus fordulópontja
Az antikvitás összeomlása, Michael "... és bocsássátok meg nekik az adósságukat" című könyvének folytatása, az adósság történetéről szóló trilógiájának második és egyben legújabb könyve. Azt írja le, hogy a kamatozó adósság dinamikája hogyan vezetett a rentieroligarchiák felemelkedéséhez a klasszikus Görögországban és Rómában, ami gazdasági polarizációt, széles körű megszorításokat, lázadásokat, háborúkat és végül Róma jobbágyságba és feudalizmusba való összeomlását okozta. Ez az összeomlás a későbbi nyugati civilizációra egy hitelezőbarát jogfilozófiát hagyott, amely a mai hitelezői oligarchiákhoz vezetett.
E történet elbeszélésével Az ókor összeomlása feltárja a kísérteties párhuzamokat az összeomló római világ és a mai eladósodott nyugati gazdaságok között.
Endorsements
Scope
Az Az ókor összeomlása hatalmas terjedelmű, és a következőket öleli fel:
⬤ a kamatozó adósságok átvitelét az ókori Közel-Keletről a mediterrán világba, de az időszakos királyi Clean Slate adósságelengedések "biztonsági szelepe" nélkül, amelyek helyreállították volna a gazdasági egyensúlyt és megakadályozták volna a hitelező oligarchák kialakulását;
⬤ hitelező és földbirtokos oligarchák kialakulása a klasszikus Görögországban és Rómában;
⬤ a klasszikus ókor adósságválságai és lázadásai, valamint a reformerek elnyomása, meggyilkolása és végső soron kudarca;
⬤ a kapzsiság, a pénzvágy (vagyonfüggőség) és az önhittség szerepe, ahogyan azt Szókratész, Platón, Arisztotelész és más ókori írók elemezték;
⬤ Róma "végidős" összeomlása a jobbágyságba és a hitelezőpárti oligarchikus örökségbe, amely továbbra is formálja a Nyugatot;
⬤ a kereszténység átalakulása, ahogy Róma államvallásává vált, támogatva az oligarchiát, elvetve az adósságok elengedésére irányuló forradalmi korakeresztény felhívásokat, és megváltoztatva a Miatyánk és a "bűn" jelentését, a gazdasági szféráról az egyéni egoizmus személyes szférájára összpontosítva;
⬤ hogy a hitelezőpárti ideológia hogyan torzítja el az ókor közelmúltbeli gazdasági értelmezéseit, egyre nagyobb szimpátiát mutatva Róma oligarchikus politikájával szemben.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)