Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv egy nagyra becsült versgyűjtemény, amelyet erőteljes és érzelmes írásmódja miatt dicsérnek. Az olvasók nagyra értékelik a versek által közvetített intim élményeket és erős érzéseket, ami a kortárs költészet kiemelkedő alkotásává teszi.
Előnyök:Erőteljes és érzelmes írás, bensőséges olvasási élmény, az emberi érzések egyedi kifejezése, több olvasó által is erősen ajánlott.
Hátrányok:Néhány olvasó talán túlságosan nyomasztónak találja az érzelmi intenzitást vagy túl személyesnek a témákat, de a kritikákban nem jegyeztek fel konkrét ellenérveket.
(5 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
When She Woke She Was an Open Field
Könyv tartalma:
*A Charlotte Mew-díj döntőse
Ezek a versek hihetetlenül szép és fájdalmas tájak. A test szétfeszített mezővé válik, ahogyan az emlékezet, ahogyan a szerelem, ahogyan a nyelv. A test képei érzékiek és elektromosak, és érezzük, hogy a beszélő oly sokat kockáztat, ahogy egyik sorból a másikba fordul.
-Natalie Diaz, a Charlotte Mew-díj zsűritagja.
Hillary Brown Amikor felébredt, nyílt mező volt című versei a test felszínére írt versek, hogy csontjaink visszhangjaiban érezzük őket. Szükségszerű versek, amelyek ezekben az időkben íródtak, hogy emlékeztessenek bennünket emberségünkre. Ez a költészet veszedelmes munkája. Nem könnyű őket olvasni, és még nehezebb megírni. Ezek a versek rendíthetetlen bátorságúak, tele bonyodalmakkal és nehéz igazságokkal.
-Truong Tran.
"Emlékezz a tájékozódási pontokra" - írja Hilary Brown, akinek versei egyszerre lírai felszólítások és felkavaró megidézések, amelyek mindegyike arra kér minket, hogy számoljunk el a táj testével és fordítva. A Mikor felébredt, nyílt mező volt, friss és tiszta hangon érkezik, amely arra hívja olvasóját, hogy emlékezzen arra, hogy mindig már ő is néző, látogató, voyeur. Brown a legjobb fajta rövid verset írja - óvatosan lírai és vakmerően képzeletbeli meglepetéssel -& ez a gyűjtemény nem más, mint emlékezetes mérföldkő.
-Meg Day.
A "Cleave" egyszerre jelenti azt, hogy kettévágunk valamit, és azt, hogy ragaszkodunk egy számunkra kedves testhez vagy tárgyhoz. Hillary Brown versei az agyműtét után újraalkotott női ént vizsgálják: egy olyan műtétet, amely kettéhasítja az önmagáról és a világról alkotott képét, de azt is lehetővé teszi számára, hogy elképzeljen egy olyan ént, amely teljesebb mértékben hozzákapcsolódik a világhoz, amelyben él, ahol a nyelv "tüskés körtévé/ nyílik/ az esőre", és bármely névtelen fiatal nő még mindig "félelem nélküli, csordultig telt, szabad" lehet.".
-Paisley Rekdal.
Hilary Brown egyike azoknak a költőknek, akik nem néznek félre. Aki meghívja az embert, hogy bámuljon, és találkozik a szemeddel a saját, mindig szilárd tekintetével - még akkor is, ha a világ ingatag, tele veszteséggel és minden lassú halállal, amit a kapitalizmus kínál. Ezek a versek valami mást nyújtanak, fájdalmasan világosat és éleset. Megéneklik a queer testet, a fogyatékos testet. Tudnak arról, hogy nincs elég ennivaló, az országutakról, a templomról és arról, hogyan kell átélni. Ezek a versek leginkább azt tudják, hogy "ott van az erő, ami közel tartja / a kellemetlenséget.".
-Stephanie Young.
