Anyag és emlékezet: Esszé a test és a szellem kapcsolatáról

Olvasói vélemények

Henri Bergson „Anyag és emlékezet” című könyvének kritikái vegyes képet mutatnak. Sok recenzens dicsérte a Bergson által bemutatott gondolatokat és filozófiát, jelentősnek és tanulságosnak nevezve azokat a tudat és az emlékezet megértésében. Ugyanakkor több kritika is megfogalmazódott a megjelent kiadások minőségével kapcsolatban, különösen a fordítási problémák, a gépelési hibák, a formázási problémák és az olvashatósági nehézségek tekintetében.

⬤ Erős filozófiai meglátások és gondolatok a tudatról és az emlékezetről.
⬤ Az eredeti tartalom a filozófia és a metafizika megértéséhez létfontosságúnak tekinthető.
⬤ A könyvet bonyolultsága ellenére lenyűgöző gondolatai miatt ünneplik.
⬤ Egyes kiadások jól strukturáltak és vonzóak, így érdemes megvásárolni őket.

⬤ Számos nyomdai és fordítási hiba, beleértve a gépelési hibákat és a szerző nevének elírását.
⬤ Egyes kiadásokban kicsi és nehezen olvasható betűtípus.
⬤ Gyenge formázás a Kindle és a papírkötésű kiadásokban, ami megnehezíti a szöveg követését.
⬤ A könyv összetett jellege miatt az átlagos olvasók számára nehézséget jelent az anyaggal való foglalkozás.

(33 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Matter and Memory: An Essay on the Relation of Body and Spirit

Könyv tartalma:

Matter and Memory: An Essay on the Relation of Body and Spirit, az emberi természet és az emlékezet spiritualitásának komplex vizsgálata. Ebben a művében Henri Bergson az agy működését vizsgálja, és szembeszáll azzal az elképzeléssel, hogy az emlékezet anyagi természetű, az idegrendszer egy bizonyos részében elhelyezett. Azt állítja, hogy az Anyag és emlékezet "őszintén dualista", és a test és az elme kapcsolatának problémáinak alapos megfontolásához vezet. Az érzékről, a dualizmusról, a tiszta észlelésről, a virtualitás fogalmáról és az emlékezetkúpról alkotott képéről szóló elméletei zavarba ejtő és kihívást jelentő egzisztencialista művé tehetik. Azonban a sokéves kutatás és a kiterjedt patológiai vizsgálatok, amelyeket ennek és más esszéinek előkészítésére fordított, nagyszerű, méltán megérdemelt elismerést szereztek neki mint briliáns teoretikusnak és filozófusnak.

Bergson az Anyag és emlékezet című művét Th odule Ribot The Maladies of Memory (1881) című művére reagálva írta, amelyben azt állította, hogy az agykutatás eredményei azt bizonyítják, hogy az emlékezet az idegrendszer egy bizonyos részében lakozik.

Az agyban lokalizálódik, és így anyagi természetű. Bergson ellenezte a szellemnek ezt az anyagra való redukcióját. Egyértelmű antiredukcionista álláspontot képviselve úgy vélte, hogy az emlékezet mélyen szellemi természetű, az agy pedig a jelen cselekvés orientálásának igényét szolgálja a releváns emlékek beillesztésével. Mivel az agy tehát gyakorlati természetű, bizonyos elváltozások hajlamosak megzavarni ezt a gyakorlati funkciót, de anélkül, hogy az emlékezetet mint olyat kitörölnék. Az emlékek ehelyett egyszerűen nem "testesülnek meg", és nem tudják szolgálni a céljukat.

Henri-Louis Bergson (1859-1941) francia filozófus nagy hatással volt a kontinentális filozófia hagyományára, különösen a 20. század első felében, egészen a második világháborúig. Bergson arról az érveléséről ismert, hogy a valóság megértésében a közvetlen tapasztalat és az intuíció folyamatai jelentősebbek, mint az absztrakt racionalizmus és a tudomány.

Az 1927-es irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki "gazdag és éltető gondolatainak és annak a ragyogó készségnek az elismeréseként, amellyel azokat előadta". Franciaország 1930-ban a Grand-Croix de la Legion d'honneur kitüntetéssel tüntette ki.