Kreatív evolúció

Olvasói vélemények

Henri Bergson „Kreatív evolúció” című könyve komplex filozófiai gondolatokat mutat be az evolúcióról, a tudatosságról és a valóság természetéről. Bár elismerik eredeti meglátásait és a modern tudományra és filozófiára gyakorolt mélyreható hatását, az olvasók jelentős nehézségeket észleltek a könyv sűrű prózájával és egyes kiadások minőségével kapcsolatban.

⬤ Mélyreható betekintést nyújt az evolúcióba és a tudatosságba.
⬤ Kihívást jelentő, mégis kifizetődő intellektuális élmény.
⬤ Kritizálja a történelmi filozófiákat, és egyedülálló perspektívát mutat be a tudomány és az élet szempontjából.
⬤ A 20. századi filozófia fontos műveként ismerik el, olyan személyiségekre volt hatással, mint Aldous Huxley és William James.

⬤ Az összetett és sűrű írásmód megnehezítheti az olvasást.
⬤ Számos kiadásban előfordulnak rossz formázási, gépelési és elrendezési problémák, ami frusztrálóvá teszi az olvasást.
⬤ Néhány olvasó úgy érzi, hogy az ötletek időnként összefüggéstelenek vagy nem teljesen feltártak.

(33 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Creative Evolution

Könyv tartalma:

Creative Evolution 1907-ben jelent meg, és 1911-ben fordították le angolra. Ebben Henri Bergson az ortogenezis egy változatát javasolja Charles Darwin evolúciós mechanizmusa helyett, azt sugallva, hogy az evolúciót egy lan vital, egy "vitális impulzus" motiválja, amely az emberiség természetes teremtő impulzusaként is felfogható.

A Kreatív evolúcióban Bergson olyan időfogalmakat is kidolgozott, amelyek jelentős hatással voltak olyan modernista írókra és gondolkodókra, mint Marcel Proust és Thomas Mann. Az általa használt "időtartam" kifejezés például az idő egyéni, szubjektívebb megélésére utal, szemben a matematikai, objektíven mérhető "óraidővel". Azt sugallja, hogy az időnek mint "időtartamnak" a megtapasztalása leginkább az intuíció révén érthető meg.

Az élet értelméről értekezve Bergson a természet rendjét és az értelem formáját vizsgálja, beleértve az értelem geometriai tendenciáját, valamint a gondolkodás és az illúzió mechanizmusait. Emellett kritikát fogalmaz meg a megváltoztathatatlanság eszméjéről és a semmi fogalmáról, Platóntól és Arisztotelésztől kezdve kortársai evolucionizmusán keresztül.

Henri-Louis Bergson (1859-1941) francia filozófus nagy hatással volt a kontinentális filozófia hagyományára, különösen a 20. század első felében, egészen a második világháborúig. Bergson arról az érveléséről ismert, hogy a valóság megértésében a közvetlen tapasztalat és az intuíció folyamatai jelentősebbek, mint az absztrakt racionalizmus és a tudomány.

Az 1927-es irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki "gazdag és éltető gondolatainak és annak a ragyogó készségnek az elismeréseként, amellyel azokat előadta". Franciaország 1930-ban a Grand-Croix de la Legion d'honneur kitüntetéssel tüntette ki.