Augustinus vallomása

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

The Confession of Augustine

Könyv tartalma:

A huszadik század egyik vezető filozófusának e figyelemre méltó posztumusz munkája Augustinus Vallomások című művét dolgozza fel, amely a világirodalom egyik legnagyobb kanonikus műve, és az önéletrajz mint meghatározható írásműfaj paradigmája.

Lyotard úgy közelít témájához, hogy visszatér legkorábbi fenomenológiai képzettségéhez, és Augustinus érzéki univerzumát a vallomástevő világának képzeletbeli belsejéből kiindulva artikulálja újra, olyan nézőpontból, amely feltárja az érzéki és a spirituális, az erotikus világ és a misztikus, a lét és a látszat, a bűn és az üdvösség közötti intenzív konjunktúrapontot. Lyotard éppen a fenomenológia eredetét tárja fel Augustinus elbeszélésében, és ezzel a szemiotika eredetét is megmutatja (az augustinusi égbolt bőrként, fátyolként, pergamentként való kifejtésében).

Lyotard Augustinus kifejtése egyben a filozófiai vállalkozás egészének végső áttekintése, egy filozófus mélyreható reflexiója a filozófia alapjairól. A Vallomásokat az én nyugati - és kifejezetten modern - meghatározásának és normativitásának fő forrásának, minden reflexió kiindulópontjának és minden tapasztalat lehetőségfeltételének tekinti. Lyotard azt sugallja, hogy Augustinus énje, Descartes cogitója és Husserl transzcendentális énje lényegében vagy strukturálisan ugyanazt mondja.

Lyotard nem törekszik Augustinus álláspontjának egyszerű átírására. Ehelyett szövegének középpontjában az áll, amit ő Augustinus központi vallomásának tart: a megvallott hit státuszával kapcsolatos alapvető bizonytalanság ismételt kinyilatkoztatása, az, hogy bizonyos értelemben már túl késő, hogy nehéz már nem e világból valónak lenni, miközben mégis benne van. Lyotard a Vallomásokat távolról sem úgy látja, mint amelyek minden későbbi, az énhez vezető utazás alapját kínálják, hanem úgy, mint az én bizonyos elvesztésének számos felidézését, egy olyan időbeliségét, amely nem egyszerre - vagy egyszer s mindenkorra - adatik meg vagy nyerhető vissza, hanem amely újra és újra elveszik vagy elfelejtődik.