Értékelés:

Christof Koch könyvéről, amely az integrált információelmélet (IIT) segítségével vizsgálja a tudat összetettségét, a kritikák megosztott nézőpontot mutatnak. Míg egyes olvasók a könyvet a tudat mély, éleslátó feltárásának tartják, mások a sűrű és kihívó prózát kritizálják, amely elhomályosíthatja a fő fogalmakat. Sok recenzens kiemeli a könyvbe fektetett kutatás és gondolkodás mélységét, bár néhányan világosabb magyarázatokat és egy magával ragadóbb írói stílust kívánnak.
Előnyök:⬤ Mélyen kutatott, alapos betekintést nyújt a tudatosság és az integrált információelmélet témakörébe.
⬤ Világos, egyszerű definíciót ad a tudatosságra mint „tapasztalatra”.
⬤ Gondolkodásra és vitára késztet a tudatról és annak következményeiről.
⬤ Tárgyalja az IIT gyakorlati alkalmazásait, beleértve a tudatosságmérő kifejlesztését.
⬤ Gazdagítja az intelligencia és a tudat közötti kapcsolat megértését.
⬤ A próza sűrű és szükségtelenül bonyolult lehet, ami megnehezíti a megértést.
⬤ Egyes szakaszok elsietettnek tűnnek vagy nem egyértelműek, ami zavart okoz.
⬤ Az IIT-vel kapcsolatos kritikát megjegyezzük, és az axiómák jobb magyarázatát követeljük.
⬤ A könyv túlterhelheti az idegtudományokban vagy matematikában járatlan olvasókat.
⬤ Néhány olvasó úgy érzi, hogy a könyv nem mutat be egységes elméletet, és bizonyos érvek nem elég mélyek.
(42 olvasói vélemény alapján)
The Feeling of Life Itself: Why Consciousness Is Widespread But Can't Be Computed
Egy érv amellett, hogy a tudatosság, amely a korábban feltételezettnél sokkal elterjedtebb, az élet érzése, nem pedig egyfajta számítás vagy egy okos hack.
A The Feeling of Life Itself című könyvében Christof Koch egyenes definíciót ad a tudatosságra, amely a leghétköznapibbtól a legmagasztosabbig minden szubjektív élményt - az életérzést - magában foglal.
A pszichológusok azt vizsgálják, hogy milyen kognitív műveletek állnak egy adott tudatos észlelés hátterében. Az idegtudósok a tudat neurális korrelációit követik nyomon az agyban, az elme szervében. De miért az agy, és miért nem mondjuk a máj? Hogyan képes az agy, három kilónyi, erősen izgatható anyag, a világegyetem egy bútordarabja, amelyre ugyanazok a fizikai törvények vonatkoznak, mint bármely más bútordarabra, szubjektív élményt létrehozni? Koch szerint e kérdések megválaszolásához olyan kvantitatív elméletre van szükség, amely a tapasztalatokból indul ki, és az agyig tart. A The Feeling of Life Itself című könyvében Koch egy ilyen elméletet vázol fel, amely az integrált információn alapul.
Koch leírja, hogy az elmélet hogyan magyarázza meg a tudat neurológiájával kapcsolatos számos tényt, és hogyan használták fel egy klinikailag hasznos tudatosságmérő megalkotására. Az elmélet azt jósolja, hogy sok, sőt talán minden állat érzékeli az élet látványait és hangjait; a tudatosság sokkal elterjedtebb, mint ahogyan azt hagyományosan feltételezik. A közhiedelemmel ellentétben Koch azonban azt állítja, hogy a programozható számítógépeknek nem lesz tudata. Még az agy tökéletes szoftveres modellje sem tudatos. A szimulációja hamis tudatosság. A tudatosság nem a számítás egy speciális típusa - nem egy ügyes hackelés. A tudatosság a létezésről szól.