Értékelés:
Christof Koch „A tudatosság a tapasztalat” című könyve a tudatosság természetét vizsgálja tudományos szemszögből, különösen az integrált információelmélet (IIT) segítségével. A kritikusok vegyes érzéseket fejeznek ki, megjegyezve, hogy bár a könyv értékes meglátásokat és koherens elméletet tartalmaz, ugyanakkor bonyolult és kihívást jelenthet a megértése. Egyesek elgondolkodtatónak és a tudat megértéséhez nélkülözhetetlennek tartják, míg mások azt kifogásolják, hogy elsietett vagy rosszul strukturált, és az olvasót zavarban hagyja.
Előnyök:⬤ A tudat és annak összetettségének lebilincselő feltárása.
⬤ Christof Koch elismert szakértő, aki mélyreható és kutatásokon alapuló betekintést nyújt.
⬤ A könyv világos definíciót ad a tudatról mint tapasztalatról.
⬤ Átgondoltan mutatja be az integrált információelméletet (IIT).
⬤ Az elméletet alátámasztó kísérleti teszteket tartalmaz.
⬤ Alkalmas az idegtudomány és a tudatosság iránt mélyen érdeklődő olvasók számára.
⬤ Egyes kritikusok szerint az írásmód bonyolult és nehezen követhető, többszöri olvasást igényel.
⬤ A kritikusok szerint néhány érv elsietett vagy nem kellően megmagyarázott.
⬤ Több olvasó úgy érezte, hogy a könyvből hiányoznak a kulcsfogalmak, különösen az IIT tisztázása.
⬤ Egyes szakaszok inkább tűntek töltelékanyagnak, mint érdemi tartalomnak.
⬤ A könyv túlságosan technikai jellegű lehet az általános olvasók számára, ami korlátozza a hozzáférhetőséget.
(42 olvasói vélemény alapján)
The Feeling of Life Itself: Why Consciousness Is Widespread But Can't Be Computed
Egy érv amellett, hogy a tudatosság, amely a korábban feltételezettnél sokkal elterjedtebb, az élet érzése, nem pedig egyfajta számítás vagy egy okos hack.
A The Feeling of Life Itself című könyvében Christof Koch egyenes definíciót ad a tudatosságra, amely a leghétköznapibbtól a legmagasztosabbig minden szubjektív élményt - az életérzést - magában foglal.
A pszichológusok azt vizsgálják, hogy milyen kognitív műveletek állnak egy adott tudatos észlelés hátterében. Az idegtudósok a tudat neurális korrelációit követik nyomon az agyban, az elme szervében. De miért az agy, és miért nem mondjuk a máj? Hogyan képes az agy, három kilónyi, erősen izgatható anyag, a világegyetem egy bútordarabja, amelyre ugyanazok a fizikai törvények vonatkoznak, mint bármely más bútordarabra, szubjektív élményt létrehozni? Koch szerint e kérdések megválaszolásához olyan kvantitatív elméletre van szükség, amely a tapasztalatokból indul ki, és az agyig tart. A The Feeling of Life Itself című könyvében Koch egy ilyen elméletet vázol fel, amely az integrált információn alapul.
Koch leírja, hogy az elmélet hogyan magyarázza meg a tudat neurológiájával kapcsolatos számos tényt, és hogyan használták fel egy klinikailag hasznos tudatosságmérő megalkotására. Az elmélet azt jósolja, hogy sok, sőt talán minden állat érzékeli az élet látványait és hangjait; a tudatosság sokkal elterjedtebb, mint ahogyan azt hagyományosan feltételezik. A közhiedelemmel ellentétben Koch azonban azt állítja, hogy a programozható számítógépeknek nem lesz tudata. Még az agy tökéletes szoftveres modellje sem tudatos. A szimulációja hamis tudatosság. A tudatosság nem a számítás egy speciális típusa - nem egy ügyes hackelés. A tudatosság a létezésről szól.
