Értékelés:
G. K. Chesterton „Az ember, aki túl sokat tudott” című könyve detektívtörténetek gyűjteménye, amelynek főszereplője Horne Fisher, aki a brit elitben meglévő kiterjedt kapcsolatai segítségével old meg bűncselekményeket. A történetek a rejtély és a politikai kommentár elemeit ötvözik, és gyakran erkölcsi összetettséggel és azzal a gondolattal zárulnak, hogy az igazságosságot fel lehet áldozni egy nagyobb jó érdekében. Az olvasók nagyra értékelik Chesterton mesteri nyelvtudását és egyedi elbeszélői stílusát, de egyesek aggodalmukat fejezik ki bizonyos elavult sztereotípiák és a történetek tempója miatt.
Előnyök:⬤ Élvezetes írói stílus, élénk leírásokkal és az élet és a társadalom megismerésével.
⬤ Érdekes karakter Horne Fisher személyében, aki erkölcsileg bonyolult dolgokat mutat be.
⬤ Magával ragadó történetek fordulatokkal és váratlan következtetésekkel.
⬤ A kor politikai és társadalmi kérdéseit tükrözi, mélységet adva a történetnek.
⬤ Sokan élvezik az epizód jellegét, ami lehetővé teszi a gyors olvasást.
⬤ Néhány történet leegyszerűsítettnek vagy elkapkodottnak tűnhet, és a rövidebb formátumból hiányzik a mélység.
⬤ Horne Fisher önelégült és cinikus karakter, ami visszatetsző lehet.
⬤ Idejétmúlt sztereotípiákat tartalmaz, beleértve az antiszemita megjegyzéseket is, amelyek rontják az általános olvasási élményt.
⬤ Az ütemezési problémák és a szövevényes elbeszélések időnként zavart okoznak.
⬤ Az utolsó történet bizarrnak és a többitől elszakítottnak tekinthető.
(411 olvasói vélemény alapján)
The Man Who Knew Too Much
A tehetős Horne Fisher jó kapcsolatokkal rendelkező nyomozó, akinek társadalmi és politikai befolyása különleges betekintést enged a brit elit alvilágába. G. K.
Chesterton a főhőst arra használja, hogy rávilágítson az uralkodó osztály valódi természetére. A The Man Who Knew Too Much (Az ember, aki túl sokat tudott) című kötetben Horne Fisher olyan novellák gyűjteményét vezeti, amelyek folyamatosan próbára teszik az erkölcsét. Gyakran csatlakozik hozzá társa, egy Harold March nevű politikai újságíró.
Együtt dolgoznak különböző bűnügyeken, amelyek gyakran gyilkossággal járnak. A legnevezetesebb történetek közé tartozik Az arc a céltáblában, Az eltűnő herceg, Az iskolásfiú lelke és A feneketlen kút.
Izgalmas történetek lebilincselő sorozata, izgalmas karakterekkel. A The Man Who Knew Too Much (Az ember, aki túl sokat tudott) kezdetben folytatásos kötetként jelent meg a Harper's Monthly Magazine-ban, majd 1922-ben teljes gyűjteményként.
Alfred Hitchcock 1934-ben és 1956-ban filmre is feldolgozta. A The Man Who Knew Too Much szemet gyönyörködtető új borítójával és professzionálisan gépelt kéziratával a The Man Who Knew Too Much jelen kiadása egyszerre modern és olvasmányos.
